Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE A jelek szerint a fiatalokból álló kutatógárda (AMBRUS ANDRÁS, BÁNKUTI KÁROLY, KOVÁCS TIBOR) tovább folytatja a terület szitakötő faunájának felmérését és az eredmények közzétételét (AMBRUS et al., 1996b). Vizsgálataikat kiterjesztették a szomszédos Ausztria Burgenland tartományára is (AMBRUS et al., 1996c). Álkérészek (Plecoptera) rendje A területről az első adatokat PONGRÁCZ SÁNDOR (1914) publikálta. Kőszegről az óriás álkérész {Perla maxima) és a hatalmas álkérész {Perla marginatd) előfordulásátjelezte. Fülbemászók (Dermatoptera) rendje A taxont hazánkban hat faj képviseli. A törpe bőrszárnyú {Labia minor) és a kétpettyes bőrszárnyú {Anechura bipunctata) Sopron vármegyei előfordulását FRIVALDSZKY JÁNOS (1867) publikálta. A Kőszegi-hegységből PONGRÁCZ SÁNDOR (1940) az előbbi két faj mellett a közönséges bőrszárnyút (Forßcula auriculariä) is jelezte. Az Őrségben két faj (Apterygida media, Forßcula auriculariä) előfordulása ismert (NAGY és Sző VÉN YI, 1997). Fogólábúak (Mantopterá) rendje A rend egyetlen hazai faja, az imádkozó sáska (Mantis religiosa) viszonylag gyakori előfordulású a területen. A faj soproni előfordulását FRIVALDSZKYJÁNOS (1867) említette, a Kőszegi-hegységből PONGRÁCZ SÁNDOR (1940) jelezte, míg az Őrségből NAGY BARNABÁS és SZÖVÉNYI GERGELY ismertette (NAGY és SZÖVÉNYI, 1997). Csótányok (Blattoptera) rendje A területről a legkorábbi adatot FRIVALDSZKY JÁNOS szolgáltatta 1867-ben megjelent monográfiájában (FRIVALDSZKY J., 1867), amelyben az Ectobius lapponicus Sopron vármegyei előfordulását publikálta. Az Ectobius lividus név alatt publikált 95