Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Az emlékülés előadásai - Tóth Péter: A klasszika-filológus Szenczy Imre

Tóth Péter A klasszika-filológus Szenczy Imre A XVIII. század végétől a püspöki székhellyé vált Szombathelyen az itt működő literátorok, paptanárok jóvoltából magas szintű filológiai hagyo­mány teremtődött meg, és öröklődött tovább. Megalapozói között például Czinke Ferencet, Kultsár Istvánt, Szép Jánost és Kresznerics Ferencet tisz­telhetjük. Laza csoportjukat túlzás lenne szombathelyi iskolának nevezni, hiszen a retorika, a grammatika, az esztétika és a szótárírás egymástól el­térő részterületeit művelték, mégis tényként fogadhatjuk el, hogy tudtak egymás tevékenységéről; és a XIX. század első felében Vass László, Hor­váth József Elek, Bitnicz Lajos, Nagy Nép. János, továbbá Szenczy Imre ré­vén megkezdett munkájuknak folytatói is akadtak. A szombathelyi származású Szenczy Imre szülővárosának premontrei rendi gimnáziumában kezdett megismerkedni a klasszikus nyelvekkel és az antik irodalommal. További egyházi tanulmányai megerősítették efféle ér­deklődését. Később a keszthelyi, majd a szombathelyi gimnázium tanáraként alkalma volt arra, hogy diákjaival is megszerettesse a klasszika-filológiát. Val­lomásaiból tudjuk, hogy az oktatáson kívül nem készült nyilvános tudomá­nyos szereplésre. Már negyvenedik évéhez közeledett, amikor első hosszabb írása, karintiai utazásának naplója megjelent a Tudománytárbanb Ennek ol­vasása közben egy percig sem lehet kétségünk afelől, hogy a szerző nemcsak kíváncsi szemlélődő, a kor eszméivel lépést tartó gondolkodó, hanem kiváló érzékű szónok, jó stiliszta és a klasszikus latin irodalom alapos ismerője is. Az 1830 novemberében megalakult Magyar Tudós Társaság kiemelt feladatának tartotta a világirodalom jelentős alkotásainak átültetését és kiadását. A lefordítandó művek jegyzékében számos antik klasszikus szere­pelt. A megjelentetésre szánt kötetekkel szemben szigorú feltételeket tá­masztottak; csak olyan kéziratokat kívántak támogatni, amelyek hasznosak, hiányt pótolnak, előadásuk és nyelvük tekintetében pedig koruk jobb erede­ti íróival mérkőzhetnek. Szenczy Julius Caesar műveinek átültetésére tett kísérletet. Munkáját siker koronázta: fordítását 1835 tavaszán közlésre fogadták el. Röviddel 12

Next

/
Thumbnails
Contents