Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

Az utcasorba épült házakat általában mindig bekerítették, de a pajtáskerteket is kerítéssel választották el a belső telektől. XVII-XVIII. századi tanítói díjlevelek vallanak arról, hogy a korabeli falusi tanítók udvarát, kertjét a település lakóinak kellett elkészíteni, gondozni. Ezekből a régi írásokból azt is megtudjuk, hogy milyen kerítést készítettek a falubeli hívek, és egyben képet kapunk arról is, hogy ott, abban a faluban milyen kerítésekkel zárták le a parasztházak udvarait is. 1585-ben a csepregi iskolát „a város építteti és csináltatja és körülvaló kerítéseit is az kertinek." (PAYR 1924: 866) 1651-57 között Püsky győri püspök tataroztatott egy szombathelyi iskolát, többek között „kertiét foniatta". A XVIII. század végén a körmendi evangélikus iskola telkét vesszőkerítéssel fonták körbe. Ebben az időben a peresztegi (Hosszúpereszteg) plébános kertjét szalmakerítés vette körül, az 85. Boronatalpakra épült, sövényfalú pajta Egetvölgyből 86. Fonott, egyszárnyú pajtakapu. Szalafő. 1934. NMF 71198 65