Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

87. Faragott fazár rovátkolt díszítéssel, monogrammal, évszámmal egy gyöngyösfalui pajtakapun. SNF 26342 88. Kenézi kapufélfák. Bárdosifános nyomán iskolaházat pedig a falubelieknek karóval kellett bekeríteni. Egerváron az 1700-as évek derekán egy pajtás kertnek és egy udvarnak sövénykerítése volt. Szombathely környékén egy „tüskével bé kerített jó darab kaszáló"-t is talált az összeíró. Ezek a szalmából, vesszólDŐl, tüskés ágakból font kerítések századokon át meghatározták a falvak archaikus képét. A XIX. században azonban egyre inkább a hasított deszkából, majd fűrészelt deszkából készült kerítések váltak divatossá, de szívesen használták továbbra is a karókat, léceket. A Kőszeg és Szombathely környéki falvakban téglából emelt, vakolt, fehérre meszelt, esetenként oszlopokkal tagolt magas kerítések is divatba jöttek. A kerítésekhez hasonló anyagból és azokkal azonos technikával készültek a korabeli kapuk is. Valószínűleg vesszőből font kapuja volt a sövénykerítésnek, és karókból összetákolt kapuja lehetett a hasított karókból készült kerítésnek. Ezekből a kapukból már egy sem maradt ránk. Századunk 30-as éveiben azonban még lehetett egy-egy fonott pajtakaput találni az Őrségben. így nézhettek ki valamikor a fonott kerítések kapui is. A deszkából készült kerítések mellé már igényesebb kapukat állítottak. Különlegesen szép kapukat készítettek Nemeskoltán és környékén, egyszerűbbeket Meszlenben. Az ívelten faragott, csipkés szélű szemöldökfák, az igényesen megmunkált kapuszárfák a készítőik és a készíttetők gazdag ízlésvilágáról és szépérzékéről tanúskodnak. Szép kapubálványokat faragtak Sárvár környékén, de a megye egész középső részén is. A faragott, vésett faoszlopokat mértanias motívumokkal díszítették, egyikén-másikán azonban a történeti stílusok díszítőelemeinek stilizált rajzai is felfedezhetólc. Talán éppen a divatos és kedvelt homlokzati vakolatdíszek hatottak a falubeli faragómesterekre, akik az archaikus geometrikus mintákat modernebb motívumokkal keverve alkalmazták. A hagyományos paraszti lakóházak szemrevételezése után a telki építmények, a pajták, az istállók, a disznóólak és egyéb kisebb épületek érdemelnek még figyelmet. Ezek a gazdasági melléképületek a korabeli építési technika és építészeti formaváltozatok vonatkozásában is kiegészítik a lakóházak megjelenését a telken, de a faluképben való elhelyezkedését is. , 66