Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Szelestey László: Faragó emberek, pásztorművészet

637 638 Az ô tárgyain megjelenő nyúlánk, díszes viseletű figurák főként a hajdani Zala vármegye területéről származó emlékanyag alakos kompozícióival rokoníthatók. Elsősorban a tárnoki (zalatárnoki) Deák György táblabíró kocsisának, Németh Mihálynak a faragványaival. A korabeli dokumentumok igazolják, hogy nemcsak hogy ismerték egymást, de a zalai faragónak még némi, ma már aligha kideríthető köze is volt Jáger Józsi csáfordi akciójához. A már rabviselt Németh Mihályt ezért újból bíróság elé állítják. (ZmL Tiszti és büntetőperek, 64/1841.) Valószínűleg a vasi faragó rabtársa volt az a ma még név szerint nem ismert alkotó is, aki a figurális ábrázolások archaikusabb, háromszögekből komponálódó, elnagyoltabb változatait fogalmazta meg munkáin. A tárgyak datálásai alapján ő is az 1830as és 40-es évek fordulóján raboskodott. Az előbbiekben ismertetett emlékanyag nagyjából egy évtizedet ölel fel. A következőikben egy jóval tágabb, nagyjából egy fél évszázadra terjedő időszak Vas megyei vagy ehhez kapcsolódó tárgysorozatait kívánjuk megvizsgálni. A mind időben, mind térben tágan értelmezhető faragókör egyik legmeghatározóbb és egyúttal legkorábban „színre lépett" egyénisége valószínűleg a Kemenesalján (Sitkén?) született, ahová többéves zalai hányódás után késől^b ismét visszatért. Egy feliratos mángorlója valószínűsíti, hogy Kiss Jánosnak hívták. (A név gyakorisága miatt egyelőre nem tudtuk kilétét kideríteni.) Feltehetően Szombathelyen és Zalaegerszegen is raboskodott. Kezdetben juhászként Zala nyugati, majd déli részén, végül, az 1850-es évektől Jánosháza környékén szolgált. 637. Mángorló. 1840. Egyházashetye. SM 59-33.1. Jáger (Horváth) József készítette a szombathelyi dologházban barátjának, Császár Mihálynak és feleségének, Kis Mihály Manóinak. Részlet 638. Tükrös fedele. 1830-as évek vége. Lelőhelye nem ismert. SM 59.331 • 1. Jáger (Horváth) József munkája 323