Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Szelestey László: Faragó emberek, pásztorművészet

635. Sótartó. 1830-as évek. Baltavár (ma: Bérbaltavár). SM 59.274.1 Feltehetően ^er (Horváth) József munkája tek itt a börtönbüntetésüket töltő rabok. Ennek köszönhetően már viszonylag jobb körülmények között dolgozhattak a fegyházakból alkalmanként átvezényelt, famegmunkálást végző faragók is. A szombathelyi dologházban tevékenykedett a Jáger, valójában Horváth József névre hallgató juhászlegény is. Számára már nem voltak ismeretlenek a börtönviszonyok. Ezúttal - társaival a csáfordi, Zala vármegyei Szekeres Ferencet rabolta ki. Az elrettentést fokozandó, mint Sobri és legényei törtek a gazdára éjszaka idején. Jáger Józsit első fokon halálra ítélték, fellebbezésre azonban hat évre mérsékelték a büntetését. (VamL. Büntetőperek, 78/1870.) Jutott hát ideje a faragásra. Mivel korai munkái is ismertek, mód nyílik két faragókorszakának összevetésére. Szemmel látható, a dologházban készült darabjai sokkal kiforrottabbak. Hármat ezek közül a Savaria Múzeum is őriz, két tükröst és egy mángorlót. Utóbbin a juhász és kedvese látható. Barátjának és volt orgazdájának a Hetyén (Egyházashetyén) élt Császár Mihálynak és feleségének, Kis Mihály Mancinak faragta. Egykori rabtársa nem sokkal előtte kötött házasságot. A már újból áristomba kényszerült Jáger Józsi bizonyára ebből az alkalomból fogott munkához. 636. Az előbbi tárgy kiterített rajza 322