Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Horváth Sándor: Népszokások, vallásos élet

532. Farkasfogazott kereszt a körmendi temetőben, 1940. SNF970 533. Régi zsidó sírkövek a nagysimonyi temetőben. 1994 táblába folyó írással vésték a szöveget. Egyiken például ez állt: „Itt Nyukszik Kiss János Az Úrba élt 41 évet Meg H. 1898 ban 7. hó 27 én Áldás béke Hamvaira" A szöveg alatt stilizált szomorúfűz vésete. Ezek, miként a kerkáskápolnai táblás fejfák is az epitáfiumos fejfák típusát képviselik (BALASSA 1989: 56-57). A katolikus temetőik között Hársliget és Csákánydoroszló (Magyarbükkösdpuszta) temetól fedett keresztjeikkel rokoníthatók például a távoli Udvarhely megye temetőivel, például a Farkaslakán találhatóval. Néhol farkasfogazással beborított kereszteket készítettek a sírokra. A táblás, a karéjos, a szívekkel vagy tulipánokkal ékesített keresztekre egyaránt van példa a vasi temetó1íbó1. A vasi szlovén településekhez közeli dvori öntöde miatt különösen a Szentgotthárd környéki szlovén falvakban, de a Kőszeg-Szombathely környéki magyar, német és horvát településeken is számos öntöttvas keresztet állítottak - fó1eg a XIX. század végétől. „Rábatótfalut kivéve, a többi öt vasi szlovén temetőben ma is sok vaskeresztet találunk." (M. KOZÁR 1990: 383) A Vasi Múzeumfaluba azonban éppen Rábatótfaluról kerük egy szép öntöttvas sírkereszt. A sírok általában kelet-nyugati tájolásúak a vasi temetólíben, de éppen néhány vasi szlovén településeken figyelte meg M. Kozár Mária, hogy a sírok az egykori plébánia irányába tájoltak: Rábatótfalu sírjelei az apátistvánfalvi templom felé néznek, azaz dél felé, míg a ritkaházi sírok délkeletre, Veliki Dolenci felé fordítottak (M. KOZÁR 1990: 376-377). 532 533 276