Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)
P. Hajmási Erika: Kályhacsempék Vas megyéből
S2i a rámára, és simítóbőrrel rászorítja. Ezalatt a korong jár, és a tálat hozzászakítja a rámához. A megmaradott részt „karéba" (minden oldalán) négy helyen dróttal levágja. A tálat megint hozzászorítja a rámához és lenyomkodja. A kupának széle van, ezeket kisimítja, majd visszahajtja, hogy simább és szebb legyen. A kupában a szem az ujjak segítségével készül. A tálalak forog a korongon, s ekkor a fazekas a kinyújtott kéz középső és gyűrűs ujját a tál közepére nyomja. Amikor a kályhaszem megszikkad, akkor a lábasszedö deszkával a széleit beveregeti, hogy egyenes legyen. A gömbölyű kályhához 36 szem kellett, a szögleteshez 52 szem, meg a tető vagy a fedő. A kupáskályha alsó része téglából épül: erre jön rá 3 sor sarkos és 3 sor gömbölyű szem. Egy sorban 4 szem van: 2 sarkos és 2 sima szem. A sarok fél kupának felel meg. Arra vigyáz, hogy a sarkok soronként fordítva kerüljenek, mint a tégla, hogy egymást kössék. Amikor a 3 sor megvan, rájön a széle meg a párkány, majd a válla és végül a teteje; zsindelydarabokra. Vas is kerül bele, hogy összetartsa. „Redlit", azaz sütót is szoktak csinálni a kályhatestbe. Az első világháború elótt egy év alatt 30^0 kályhát készítettek. Sokat rendeltek Rum és Körmend vidékére. A fölrakás külön munka volt. Ha nem volt éppen más teendője, a fazekas is eljárt kályhát rakni. A táblás kályhát nem a fazekas csinálta, hanem a kályhás: annak nem volt szeme, s mindenféle díszek voltak rajta. Körmend és Rum vidékére leginkább kék, meg zöld kályhákat rendeltek. A kályhaszemeket a veregetés után megkenik iszapos agyaggal, azután virágmintákat meg másfajta mintákat ragasztanak rá, ki amilyet akar, majd lefestik fehérrel. Az alapszín a fehér; ha megszárad, gyenge égetést kap. Akkor a zománcot megkeverik és zománcolják. Berakják a kemencébe, nagyon kell vigyázni, hogy össze ne ragadjon, ha kapja a tüzet (Dömötör Sándor: Szemes kályha cserepének készítése. Fazekas céh emlékei. Ják, 1950. SNA K-83). Kályhacsempék is szép számmal fordulnak elő gyűjteményeinkben. Dongáshátúak, négyzetes előlapúak, áttört mérművesek egyaránt megtalálhatók. A kályhacsempe-készítés módja, miként a kályhaszemeké a korábbi technikához ma is nagyon hasonló, jelentősebb eltérés, hogy az egykori fából faragott nyomódúc, vagy az agyagból égetett negatív helyett újabban gipszet használtak. Kályhacserép készítése és szerszámai A kályhás vesz egy jó nagy marokra való előkészített agyagtömböt, és jól kigyúrja. Ezután megformálja csempe-, vagy kályhasarokminta alakúra. Az agyag ekkor még tömött agyagdarab, amelyet fasimítóval tökéletesen simára simít, szögletesre szögvassal, vagy vinklivassal formálja. Ha sima csempét akar készíteni, a szélén egy „nuttot" 245