Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

hogy ott nem alakult ki nagybirtok. A XIX. század végére a leg­nagyobb birtokkal, az Őrség 12 falujában kisebb-nagyobb részle­tekben 3904 kat. hold földdel (Őriszentpéter 748, Szalafő 786, Kerkáskápolna 500 felett, de legnagyobbrészt erdő) Gróf Batthyány Iván rendelkezett, akinek más területekre is kiterjedő uradalmi központja a századfordulón Nagycsákányon volt. Más nagybirtokos az Őrségben nem volt, s 100 kat. holdon felül is csak kilencen gazdálkodtak. A két világháború között a lakosság többsége kis- és kisparaszthoz közelálló középparaszt volt; egy­egy gazdaság átlagban 4-5 embert tartott el. A földbirtok további elaprózódásának megakadályozására több faluban ismert volt az egyke, ami az őrségiek szaporodásának gátja lett. Az agyagos, silány és kevés föld egyfelől korlátozta az őrségi gazdák lehetőségeit a földművelésben, másfelől viszont kénysze­rítette ólíet a talajjavításra és más ágazatok: erdőgazdálkodás és állattartás kiterjesztésére. Az Őrségben a századforduló táján kezdték el a szarvasmarha nagyobb méretű tenyésztését. A szer­ves trágyát az irtás eredetű szántók feljavítására használták. Ta­nulságos felidézni, hogy 1935-ben az őrségi szántók 30,8%-át trá­gyázták a megyei 29,9%-kal szemben, holott Vas megyében sok nagybirtok volt, ahol ekkor már alkalmaztak fejlett talajjavító el­járásokat. A kedvezőtlen gazdálkodási adottságok következtében az őrségieknek tehát törekedniök kellett minden más lehetséges kiegészítő tevékenység kiaknázására. így az agyagos talaj sem maradt felhasználatlanul az Őrségben; belső és külső piacot egyaránt ellátó nagy múltú fazekasság, itteni nevén gerencsérség dolgozott. S természetesen értettek az őrségi emberek a fa meg­munkálásához; házaik, gazdasági épületeik, munka- és háztartási eszközeik, bútoraik ácsolásához, faragásához. Az Őrség településtörténeti jellegzetessége az ún. szeres, szór­ványtelepülés, mely a vendvidék sajátossága is. A falvak lakossá­ga egymástól kisebb-nagyobb távolságban fekvő irtásföldeken, dombtetőidre épített házcsoportokban, ún. szereken él. Szeren­17. Faragott diótörő az Őrségből. Vellner Lőrinc magángyűjteménye 18. Szabadtérbe épített égetőkemence. Vas megyében jellemzőtípus. SNF1275 23

Next

/
Thumbnails
Contents