Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

409- Az 1680-ban készült zöld mázas céhkancsó testének kiterített rajzán a fül alatt ktgyópár női alakkal, köríilötte felülnézeti rózsa, „olaszkorsóból"kinövő makkos, tulipános virágfő (életfaábrázolás). A boroskancsó fő nézeti oldalán szívből kinövő virágtő, alatta évszám és M:P:P.P betűjelek. A palástrajz jól szemlélteti a népművészetben ritka aszimmetrikus szerkesztési módot. Vas megye. SM 58.363-1 410. Sárvári fazekascéh pecsétnyomója. A bűnbeesés jelenete. 1799. SM 59.57.1 ábrázolásának tartalma sokszor rejtélyes. A paradicsomi jelenetben csábítóként látjuk a sárvári fazekascéh 1799-ben készített pecsétnyomóján. A bűnbeesés történetének alapján a kígyó a gonosz, a sátán képe, jelképe. Magyarországon a Miska-kancsókon fordul eló a kígyó, Bálint Sándor értelmezése szerint Mihály arkangyal itt a kancsón a kígyó képében kísértő, leselkedő sátánt kényszeríti arra, hogy az emberek áldomását, tisztes együttlétét a részegítő bor ne rontsa meg (FÜGEDI 1993). A német nyelvterületen kovácscéhjelvényeken is megjelenik a kígyó. A hallei kovácsok 1327. évi és a kölniek 1396. évi pecsétjén már szerepel, helye a kalapács és a fogó mellett van. Történetének eredete homályba vész, az azonban bizonyos, hogy minden népnél a kígyóhoz vallási színezetű kovácsmítosz is kapcsolódik (NAGYBÁKAY 1995). Mindezek ellenére magyarországi kovácscéhjelvényeken nem szerepel a kígyó. A mi nagykancsónkon látható kígyópámak ez idáig nem találtunk semmilyen hazai párhuzamát. 226