Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

401. A szentgotthárdi csizmadiacéh felszabadító levelén a díszes kezdőbetűk rozmaringból állnak. 1823. Szentgotthárd. PÁM 83.1.248 konkrét céhhez nem köthető - vasvári legényrendtartás articulusának címlapja, melyen kereszttel ékesített virágláda felett barokkos rajzolatú szívben szerepeltették az iromány megnevezését. A „szívbéli kötelék" szimbóluma fedezhető fel azon a fiókos ládán is, melynek nagyalakiá mesterláda változatai Veszprém megyéből a XIX. század közepéből ismeretesek (NAGYBÁKAY 1971). A szombathelyi Knebel fényképész hagyatéki anyagából való az a kisméretű, keményfából faragott ládika, melynek eleje tölgyfaleveles, indás, tulipános festéssel, fedlapja pedig két kazettában elhelyezett vésett, festett szívből kinövő virágtővel díszített. A szív motívum mézeskalács ütőfákon önálló alakban is megjelenik. A Szentgotthárdi Csizmadia Céh 1823-ban kek, kézzel festett felszabadítólevelén szívben ábrázolják a céh jelvényeit: a piros csizmát, a háromlábú széket, bicskiát és mustát. A díszes kezdólDetűk pedig rozmaringból - melyet a „szegények tömjénje" néven is ismernek - áll. A mediterrán örökzöld, illatos, ágas cserje régóta kedvelt dísz és gyógynövény, amit koszorúnövényként is ismertek. Magyar források a XVI. század második felében említik először. Eló1:>b fíistölőszer, majd fűszerként használják, a XVII. századtól kezdődően a menyasszonyi koszorú legfontosabb virágaként a tisztaság, szűziesség jelképe. A népi díszítőművészetben fontos szerepet kap olyannyira, hogy az ország nyugati és középső területén minden „halszálkaszerű mintát" rozmaringnak neveznek (KRESZ 1976). Takácsok ' ••- : -• • ; A műhely- és szerszámkataszterben a Vas megyei takácsok szerszámkészletéből 419 darab található. Lülik kéziratos könyvének példamondatát idézve megtudhatjuk, hogyan dolgozik a mesterember. „Én pedig takács leszek, ki éi fonalat felveti, á zugolyra fel220