Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)
Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken
Attila Dolmányra való Munka: tudniillik két pár horoggal szedett Gombházakkal együtt, hat pár Topánka Szinglinggel. 2-szor. Rövéd öv, filligran sinorra, három szálával verett vagy selem vagy Teve szőrből. 3-szor. Kard kötő négy ágas mustra szerént, selemből, horgon szedett sinórból" (SZÖVÉNYI 1971). Ha a remeklátók elfogadták a munkát, akkor a legényt mesterré avatták, s a mesterasztalt ülők között gyakran körbejárt a korsó. Biztató sorok is kerülhettek rá az írástudást fontosnak tartó díszítőelemként, mint a „Tekintetes Nemes Vas Vármegyében Szombathelyi privilégiait Mező Városban levő Nemes Varga Czébeli Mester Embereknek bilicumja vagyis korsaja" esetében, ahol a rigmus így hangzott: „Egissiggel barátom / mert szomjúhozol látom / Fogagy Isten Társom / hele vagyon nálom 1749 die l.may." Heraldikai szabályok A varasdi (ma: Varazdin, Horvátország) kovácsok céhpecsétje l6l9-ben készült ötvösmunka. Kartuspajzsban jellegzetes patkó, két nyílvessző és páncélos, behajlított jobb karban tartott kalapács foglal helyet. A nyílvessző a XVII. századi fegyverkovács mesterségre utal, a kalapácsot markoló behajlított jobb kar a magyar nemesi heraldikának a nyugat-európaitól elütő, jellegzetesen naturalisztikus ábrázolási sajátossága. E XVII. században készült pecsétnyomóval hitelesítették a XIX. századi vándorkönyvek bejegyzését is, tehát 250 évvel korábbi jelképrendszert alkalmaztak akkor, mikor a varasdi kovácsok íjhoz való nyílvesszőket már rég nem is készítettek. Virágábrázolás céhtárgyakon Az egyes céhpecséteken heraldikai értékrendbe be nem illeszthető „térkitöltő" elemek is megjelennek. A reneszánsz virág ebbe a szigorúan zárt, külön szabályok által szerkesztett jelképvilágba is bekerül. Legrégebbi példánk a kőszegi fazekascéh pecsétje, mely 1642-ben készült, s az olasz korsóban három szál virág van elhelyezve. Az ugyancsak kőszegi illetőségű csizmadiacéh 1711-ben készült pecsétnyomóján ovális kartusban musta körül kacsok, hegyes orrú sarkos cipő alatt pedig tulipánt találunk. Ugyancsak szokatlan módon a rohonci (Rechnitz) asztalosok évszám nélküli pecsétjének vándorkönyvbeni lenyomatán a központi helyet elfoglaló gyalu, derékszög és cirkálom mellett a címerpajzson belül két leveles, bimbós íw/íp^ní figyelhetünk meg. A szentgotthárdi vargacéh finomművíí, feltehetően ötvös által remekbe készített pecsétnyomójában a barokk pajzson, valamint a pajzson belül a bicskián felülnézeti ábrázolású, míg két oldalán száras, leveles rózsapár láÚiRtó. Egy 1630-ban készített csizmadiapecséten a barokk pajzson belül a musta, bicskia és csizma mellett égitestek, a hold sarlója és két csillag is feltűnik a pecsét lenyomatán. 395. Tulipánábrázolás a kőszegi csizmadiák 1711-ben készített pecsétnyomóján. Szombathely. SM 63.7.1 396. A szentgotthárdi vargacéh pecsétnyomóján barokk címerpajzsban leveles, száras rózsák. Szombathely. SM 63.9.1 217