Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

Attila Dolmányra való Munka: tudniillik két pár horoggal szedett Gombházakkal együtt, hat pár Topánka Szinglinggel. 2-szor. Rövéd öv, filligran sinorra, három szálával verett vagy selem vagy Teve szőrből. 3-szor. Kard kötő négy ágas mustra szerént, selem­ből, horgon szedett sinórból" (SZÖVÉNYI 1971). Ha a remeklá­tók elfogadták a munkát, akkor a legényt mesterré avatták, s a mesterasztalt ülők között gyakran körbejárt a korsó. Biztató sorok is kerülhettek rá az írástudást fontosnak tartó díszítőelemként, mint a „Tekintetes Nemes Vas Vármegyében Szombathelyi privilégiait Mező Városban levő Nemes Varga Czébeli Mester Embereknek bilicumja vagyis korsaja" esetében, ahol a rig­mus így hangzott: „Egissiggel barátom / mert szomjúhozol látom / Fogagy Isten Társom / hele vagyon nálom 1749 die l.may." Heraldikai szabályok A varasdi (ma: Varazdin, Horvátország) kovácsok céhpecsétje l6l9-ben készült ötvösmunka. Kartuspajzsban jellegzetes patkó, két nyílvessző és páncélos, behajlított jobb karban tartott kala­pács foglal helyet. A nyílvessző a XVII. századi fegyverkovács mesterségre utal, a kalapácsot markoló behajlított jobb kar a magyar nemesi heraldikának a nyugat-európaitól elütő, jellegze­tesen naturalisztikus ábrázolási sajátossága. E XVII. században készült pecsétnyomóval hitelesítették a XIX. századi vándor­könyvek bejegyzését is, tehát 250 évvel korábbi jelképrendszert alkalmaztak akkor, mikor a varasdi kovácsok íjhoz való nyíl­vesszőket már rég nem is készítettek. Virágábrázolás céhtárgyakon Az egyes céhpecséteken heraldikai értékrendbe be nem illeszthe­tő „térkitöltő" elemek is megjelennek. A reneszánsz virág ebbe a szigorúan zárt, külön szabályok által szerkesztett jelképvilágba is bekerül. Legrégebbi példánk a kőszegi fazekascéh pecsétje, mely 1642-ben készült, s az olasz korsóban három szál virág van elhe­lyezve. Az ugyancsak kőszegi illetőségű csizmadiacéh 1711-ben készült pecsétnyomóján ovális kartusban musta körül kacsok, he­gyes orrú sarkos cipő alatt pedig tulipánt találunk. Ugyancsak szokatlan módon a rohonci (Rechnitz) asztalosok évszám nélkü­li pecsétjének vándorkönyvbeni lenyomatán a központi helyet el­foglaló gyalu, derékszög és cirkálom mellett a címerpajzson be­lül két leveles, bimbós íw/íp^ní figyelhetünk meg. A szentgotthár­di vargacéh finomművíí, feltehetően ötvös által remekbe készí­tett pecsétnyomójában a barokk pajzson, valamint a pajzson be­lül a bicskián felülnézeti ábrázolású, míg két oldalán száras, leve­les rózsapár láÚiRtó. Egy 1630-ban készített csizmadiapecséten a barokk pajzson belül a musta, bicskia és csizma mellett égitestek, a hold sarlója és két csillag is feltűnik a pecsét lenyomatán. 395. Tulipánábrázolás a kőszegi csizmadiák 1711-ben készített pecsétnyomóján. Szombathely. SM 63.7.1 396. A szentgotthárdi vargacéh pecsétnyomóján barokk címer­pajzsban leveles, száras rózsák. Szombathely. SM 63.9.1 217

Next

/
Thumbnails
Contents