Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Balogh Jánosné Horváth Terézia–Beszprémy Józsefné: Vászonhímzés és csipke

271. Díszlepedő, Szombathely. Belehímzett 1700-as évszámmal (vő. 265. kép). Lenvászon, piros pamutbímmel. A sasok mellén még megvan az eredeti címer­pajzs alakja az osztrák sasból. Különösségük az antropomorf (vagy legalábbis „ négylábú ") jelleg, hogy nemcsak négy-ötujjú lábaik, hanem hasonló „karjaik" is vannak felül. NM 66.53-1 kard. De a népi szimmetriaigénynek megfelelően mindkét lábá­val tart egyet belőle... (Néprajzi Múzeum: 57.74.14). Egy másik lepedőszél többszínű gyapjúval hímzett. (272. kép) A fő díszítmény sávjában három nagy motívum sorakozik, ahol törökösen egymásba fonódó virágos indák közepében, szív alak­ba befoglalva helyezkedik el a sas, mintha ő lenne a leghangsú­lyosabb „virág". Koronája „átfogalmazódott", de lábaival még tart­ja a kardokat. (Figyeljük meg az alsó sávban a pávapárokat is.) Vasias kivitelezésű a Néprajzi Múzeum 61.91.32 leltári számú lepedőszélének kétfejű sasa, bár lényegében beletartozik a Mor­272. Díszlepedő hímzett széle. XVIII. század vége? Nyugat­dunántúli stílusú, készülhetett megyénkben. Lenvászon. Piros, barna, sárga, kék gyapjúfonal­lal, javarészt laposöltéssel varr­va. Három azonos motívumát színezésben különbségek teszik változatossá. Viszonylag széles és hangsúlyos az alsó szegély­hím, amelynek virágai és pávái önállóak is, de hulláminda össze is kapcsolja ó'ket. Keresztény Múzeum 58.84.1 150

Next

/
Thumbnails
Contents