Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat)

166 elejére kialakult, és hosszabb időt megélt paraszti lakás, szorosabban véve a szoba berendezése az új bútordarabok megjelenésével, a bútorok divatosabb elrendezésével, a dísztárgyak és újfajta díszítőmegoldások használatával lényegében véve a századunk elejére a legtöbb esetben paraszti-polgári lakássá változott. Az előző fejezetekben sokszor idéztük a Vas megyei birtokos nemesek ingó és ingatlan vagyonáról felvett XVIII. századi hagyatéki leltárakat, vagyonösszeírásokat. A magyar parasztfalvak birtokos nemessége életmódját és jobbágyainak életformáját ugyanis nem választotta el éles határ. Vas megye szóban forgó területeinek nagyszámú kúrialista falvainak nemesi lakossága ugyanúgy paraszt módra élt, mint a körülöttük vagy velük élő jobbágyok, így hát nem csoda, ha a korabeli, XVII-XVIII. századi falu 164. Kévekötőfák. Balról jobbra: Rábabogyoszló, „1893" SM 60.250.1, Pecöl, spanyolozott, „FJ", SM 59.105.1, Nagyrákos, „O. K. 1898", SM59.83.1 Balról jobbra: Hidashollós, „Antal ANTAL ", SM 59.102.1, Csánig, „1882 DÁVID Ferenc" SM 59.95.1, Alsóújlak, „1915", SM 59.88.1. (színes) 165. Faragókamra szerszámokkal, régies bútorokkal, szalmadikóval. Szalafői kerített ház, Szentendre (színes) 166. Szentsarok. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum rédicsi (Zala m.) házában. A korpusz a Vas megyei Egervölgyból való 97