Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat)

a székek is egyre pompázatosabban készültek, bár továbbra is szí­vesen használták az egyszerű, sima támlájú hátas székeket és a karosszékeket. A Vend-vidéken „parasztos karszék"-et, „diófából hátas" széket, Söptén „egyszerű hátas" széket írtak össze. Gede­rócon (Gederovci-Kőhida) hat fa szék „zöld föstékre", Meggyesen „sárga föstékre" szintén 6 szék állt egy szobában. A rendszerint kemény fából faragott, hátas székeknek kivételesen szép darab­jai maradtak fenn a megye egész területéről. A faragás mindig a háttámlát borítja, lapos domborműves vagy csillagokkal kevert motívumokkal. A faragóemberek feltűnő" szépérzékéről tanús­kodnak azok a széktámlák, amelyeket virág, levél, növényi inda, rozmaringág díszít. Gyakran faragták be a tulajdonos nevének kezdólDetűit és a készítés évszámát is. Néha a faragások között festett motívumokat is felfedezhetünk. Kedveltek voltak az áttört faragásokkal készített támlák is. A faragott díszek, a gazdagon megtervezett mintás felületek a nyugati határ népi barokk stílus­elemeit hordozzák. A XIX. századi szobai ülőbútorok sorában a lécvázas székek is helyet kaptak. Néhol kukoricacsuhé sodrattal befont székeket is használtak. A régebbi stílusú kopott, avítt da­rabok egyre inkább kiszorultak a szobákból. Konyhákba, kam­rákba vándorolva, sok esetben tárolóhelyül szolgáltak. Néhol a sarokpad szögletébe a támlára kis háromszögletű szek­rénykét állítottak, ez volt a szegletalmárium. Pálinkásüvegeket, or­vosságot és még sok apróságot tartottak benne. A tetejére sokszor a Bibliát helyezték, de állítottak rá üveget, poharakat, sótartót is. Taródfán „szegletben való kis almárium". Bödön „egy kicsi üveges Tölfa almárium" állhatott a sarokpad sarkán. A pad fölött a falon 128. Jellegzetes Vas megyei széktámlaformák. A székek a Vasi Múzeumfaluban láthatók. SM59.1988.1, 59.1976.1, 59.1980.1, 59.1998.1, 59.1991.1, 59.1982.1, 59.1999.1, 68.27.9, 68.41.6, 59.1993.1, 68.41.5, 59.1992.1 rendszerint sarokpolc, ún. tálaspolc függött. Egyszerűbb változatai­kat ívelt, csipkézett faragásokkal díszítették. A korabeli „táll tartó"-k, „tálas"-ok között szép számmal akadhattak olyanok, mint a Bozsokról származó 1850-ben és 1852-ben készült festett tálasfo­gasok. Az elólíbit puhafa deszkákból készítették, festett, rácsos korláttal. Lapját színes virágok és az évszám díszíti. A másik, sötét­barna alapon színes virágokkal borított. Itt is feltüntették a készítés évszámát. A tálasfogasok kampóira akasztották a búcsúkon vett emlékkorsócskákat, de ide kerültek a vékony falú keménycserép, ún. szentmihályi korsók is. A tálasok faragott támasztékai mögé pe­dig cseréptányérokat állítottak. A múlt század második felében di­vatossá vált gyári cseréptányérok is a sarokpolcra kerültek. 88

Next

/
Thumbnails
Contents