Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat)

A két ágy közé állították a ruha- és vászontartó ládákat. A főhelyre az újabbakat, a szebbeket, a sarokba a régebbiek, kopottabbak kerültek. 1812-ben egy „föstött nagy Ruhaláda" elkészítéséért 2 forint 10 krajcárt, egy „középszerű Ruhaládá"-ért 1 forint 30 krajcárt kérhetett egy Vas megyei asztalosmester. A korabeli árjegyzékekből kitűnik, hogy festett ládákat is készítettek az asztalosmesterek, azonban valószínű, sőt biztosra vehető, hogy ládakészítéssel ügyes kezű falusi parasztasztalosok is foglalkoztak. A ládák festését pedig festőasztalosok végezték. Jelentősebb Vas megyei festőasztalos központokról nem tudunk, hasonlóan a házoromzatok festőihez, a bútorfestőlí is névtelenek maradtak számunkra. A XIX. század közepén azonban Pinkafőn (Pinkafeld), Szalonakon (Schlaining), Rohoncon (Rechnitz), Felsőőrön (Oberwart), Szenteleken (Stregersbach) és Alsóőrön (Unterwart) működtek bútorfestő asztalosok. Alsóőrön ebben az időben egy Gaál nevezetű asztalos telente 100 darab ládát is megcsinált. A kész ládákra felrajzolta a virágmotívumokat, esetleg megrendelésre az évszámot és a tulajdonos monogramját is, de a felesége festette ki azokat. Egyszerűen és gazdagabban díszített ládákat egyaránt készítettek. Tavasszal azután a kész árut kocsikra rakták, és a felsőőri és szombathelyi heti piacokon árulták. Egy kocsira általában 8 láda fért föl. Előfordult, hogy az asztalos 1 óra alatt túladott díszes ládáin. A vásárokra más falvakból is érkeztek árusok, még a távoli dunántúli területekről is hoztak tulipános ládákat. így hát nem csoda, hogy a Vas megyei festett ládák motívumait vizsgálva igen eltérő stílusokat, és különböző mintákat találunk. A festett ládák itt Vas megyében a XIX. század elején váltak divatossá. Még a jól ismert XVIII. századi vagyonösszeírásokban se nagyon akadunk festett ládákra. Egerváron egy „ruha tartó kis ládá"-t találtak. Ondódon „egy puhafa ruhás láda", Fürlincen (Kismáriahavas) egy „puha fábúl hosszú láda" és „egy uj láda fenyő fábúl" is a hagyaték tárgyát képezte. Bődön egy „fekete rozzant ládá"-t, Markusocon (Markisavci-Márkusháza) egy puhafából készült, vaspántokkal erősített fekete festékkel festett ládát vettek jegyzékbe. Az egyik legrégebbi, Vas megyében talált datált festett láda 1792-ben készült. Előlapját zöldeskék alapon fehér virágindák díszítik. Ezek ma már alig láthatóak, csupán a dá129. Kisszék. Ülőlapját kukoricacsuhéból fonták. Az alacsony oldaltámlák felső éleit ívelten faragták. Lábait faékekkel erősítették. Szentpéterfáról került a Vasi Múzeumba. SM 68.11.24 130. Festett falitéka. SM 68.14.13 131. 1852-ben készült festett tálasfogas Bozsokról. SM 60.168.1 89 132. Festett tálasfogas 1850-ből. Bozsok. SM 60.116.1