Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat)

A szoba utca felőli ablakszegletében állt az asztal, amit a sarokpadok közé helyeztek. Körülötte székek sorakoztak. „Szép tölfából csinált asztal", „fenyő fábúl álló téres asztal" állt egy gasztonyi szobában. „Hársfa asztal" köré ültek Meggyesen és egy „három darabból álló tölfa asztal" köré Ondódon. A kisnemesi házakban az 1700-as évek végén kerek asztalok is előfordultak. Gasztonyban „kis kerekes asztaP'-t és egy „kerek diófa asztaP'-t, Bozzaiban „egy sárga kerekes asztaP'-t írtak össze. Acsádon 1796-ban egy intarziás asztal is állt egy szobában, amit „kemény fából való koczkás asztal kecske lábokra és kis tolyó fiókra" szöveggel írt föl az összeíró. Fürlicen „egy körte fábúl hosszú Asztal fiókkal" és egy „középszerű asztal diófábúl" állt a szobában. Több összeírásban „paraszt asztal" néven tüntették fel a dísztelen, egyszerű asztalokat. Közülük soknak a lapját el lehetett tolni, az alatta levő rekeszben mindenféle eszközt, iratot, limlomot tároltak. A rekesz alatti mély ládaszerű fiókban rendszerint a kenyeret tartották. Az asztalt a két fal mellett álló sarokpad íogta. közre. Támlás és támla nélküli változataik egyaránt ismertek voltak. Az 1800-as évek elején többnyire „hosszú pad szék", „hosszú fa szék", „hoszszú hátas fa szék" elnevezéssel kerültek be a jegyzékekbe. Támláik változatos formákat mutatnak. A legegyszerűbb pad támláját egy széles, karéjosan ívelt faragással, csipkézéssel díszített léc alkotta. A mívesebbek tele támlával készültek, amelyekbe sokszor betéteket is helyeztek. A Vas megyei padok és sarokpadok díszítéséről nem sokat tudunk, bizonyára sok olyan festett támlájú padot használtak a szobákban, mint amilyen a Savaria Múzeum gyűjteményében található. Fenyőfából készült, ívesen faragott támladeszkáját barna alapszínűre festették, színes virágos mintákkal díszítették. 1855-ben készült. A szoba egyre díszesebb bútorok használatát tette lehetővé. így 125. Domborműves díszítésű széktámla. 1809-ben készült. A gömbölyű váll fölötti pártája barakkos ívelésű. A mező domború levél- és inda-motívumokkal faragott, két stilizált szív alakú áttöréssel szabdalt. A hegyháti Halastóról került a Savaria Múzeumba. ,^ SM 59.1980.1 126. Hegedűhátú széktámla keményfából faragva. A támla mezője domború kiképzésű, virágokkal és növényi indákkal borított. Alsó részén rovátkolt mintázat. SM 59.1992.1 127. Keményfából faragott széktámla, vésett, faragott keretezéssel díszítve. A mezőben vésett palmetta motívum és vésett, faragott növényi ornamentikák láthatók. SM 59.1976.1