Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)
71 LJUDSKA UMETNOST mitikus tündér- és hiedelemmese, 7 legendamese, 5 novellamese és egy a tréfás mese. Lit.: Krajczar, Karel: Slovenske pravljice iz Porabja. (Vasi szlovén népmesék.) Budimpešta 1984; Idem: Rába menti szlovén népmesék — Slovenske pravljice iz Porabja. BudapestMurska Sobota 1990; M. Kozár Mana: Vasi szlovén népmese-gyűjtemény. {Porabska zbirka pravljic.) VHK 1991. 2. sz. 31-33. p. LJUDSKI PLESI (plès) — "Štajeriš, ájnccvajdraj, Rèjzka, Rozínka " so najbolj poznani in se štejejo med novešje plese, ki so nastajali od 17. stoletja. Štajeriš — različica plesa Steirisch z avstrijskega Štajerskega —je bil v 18. stoletju razširjen po vsem slovenskem in madžarskem etničnem ozemlju. Prav tako avstrijskega izvira je ples Eins, zwei, drei (ájnccvajdraj). Plesa "Rèjzka" in "Rozínka " imata značaj družabnih plesov. Danes jih plešejo le starejši in folklorne skupine. Na plesih ljudje največ plešejo polko (polka) in valček (vólcer) in poenostavljene različice modnih plesov. néptáncok — A "štajeriš, ájnccvajdraj, Rèjzka és Rozinka"azon újabb táncok (plès) közé tartoznak, amelyek a 17. század óta keletkeztek. A stejens — az osztrák Steiermark jellegzetes Steierisch nevű táncának változata — a 18. században az egész szlovén és magyar nyelvterületen elterjedt volt. Szintén osztrák eredetű az "Eins, zwei, drei" (ájnccvajdraj) nevű tánc. A "Rèjzka " és "Rozínka" társastánc jellegű. Ma csak az idősebbek és a néptánc-csoportok táncolják. A bálokban leginkább polkát (polka) és keringőt (vólcer), valamint a divatos táncok leegyszerűsített formáit táncolják. Lit. Halmos István — Lányi Ágoston — Pesovái Ernő: Vas megye tánc- és zenei hagyománya. (Plesna in glasbena tradicija Železne županije. ) Szombathely 1988,33-36., 137-142. p. LJUDSKA UMETNOST — Zajema oblikovanje objektov in predmetov za praznično, vsakdanjo in osebno rabo. V Porabju so bile razširjene shke na steklo, -»naličja, izrezljane tesarske skrinje, žličniki, lončene posode, jarmi, kolovrati, izdelki pletarstva ipd. Do danes so se ohranili nekateri tradicionalni motivi pri okraševanju velikonočnih -»pirhov. népművészet — Magában foglalja az ünnepi, hétköznapi és személyes használatra készített objektumokat és tárgyakat. A Szlovénvidékre jellemzőek az üvegfestmények, -»álarcok, vésett díszítésű ácsolt ládák, kanáltartók, kerámiaedények, jármok, rokkák, fonott edények stb. A mai napig fennmaradt néhány hagyományos motívum a húsvéti -»hímestojások díszítésénél.
