Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)
6 Előszó Az előttünk lévő könyv a betűrendbe szedett szócikkeken keresztül mutatja be a Szlovénvidék néprajzi sajátosságait a közelmúltból. Arról az időszakról van szó, amely még többé-kevésbé elevenen él az adatközlők emlékezetében, illetve azokról a kulturális elemekről, amelyek még jellemzők a Szlovénvidék lakóinak életmódjára. Azok az ismeretek, amelyeket már csak az írott és egyéb forrásokból lehet megszerezni, nem pedig szájhagyomány útján, más alkalommal kerülnek bemutatásra. Ezért, a tárgyalt időszakot tekintve, ez a munka kapocsolódik Kozár Mária előző két könyvéhez, amelyek A szlovének életmódja a 20. században című hosszútávú kutatási program keretében jöttek létre és jelentek meg. A Szlovénvidék (1984) és a Felsőszölnök (1988) című kötetek a mostanihoz hasonlóan szlovén és magyar nyelven kerültek kiadásra az említett kutatási program keretében. Másfél évtizeddel ezelőtt a szlovén néprajzkutatók sikeres előmunkálatok után, nagyszabású közös feladatokra vállalkoztak. Hosszú ideig a legfontosabbak közé sorolták a néprajzi topográjiák elkészítését. Két változatot terveztek. Nagyobb régiók, illetve az akkori járások (občina) területének topográfiai áttekintését és az egyes kiválasztott helységek monográfiájának elkészítését. Kozár Mária volt az egyetlen, aki ugyanarról a vidékről elkészítette mindkét tanulmányát. A Szlovénvidék című könyvben bemutatta a vidék belső szerkezetét, demográtlai és gazdasági fejlődését, követte a foglalkozási és társadalmi szerkezet változásait, bemutatta a korszerűsítéseket és a hagyományos kultúra fönnmaradásának mértékét és értékelte a Szlovénvidék addigi néprajzi kutatását. Ez a könyv hasonló szerkezetű, mint Szlovénia és a szlovén etnikai terület néhány határon kívüli régiójának topográfiája. A topográfiák egységességére azért törekedtünk, hogy az egyes régiókat egymással összehasonlíthassuk. Saját elgondolásuk szerint írták viszont a szerzők az egyes települések monográfiáit, köztük a Szlovénvidék falvait reprezentáló Felsöszölnökről készült monográfiát. Kozár Mária szemléletes módját választotta a bemutatásnak. Külön említésre méltó a
