Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

55 KOLOBARJENJE cih. Koledniki na gregorjevo (-»gregorjevi koledniki) in lucijino pa so bili vedno otroci. kántálás, koledálás — A kántálok házról házrajárva énekkel, verssel (-»lucázók, -»újévköszöntők) vagy játékkal szerencsét, egészséget, bő termést kívánnak és ajándékot gyűjtenek. A -»betlehemesek és a -»háromkirályjárás résztvevői eredetileg idősebb férfiak voltak, az újévet pedig fiatal legények köszöntötték. A kántálás szokását az első világháború után a -»Szlovénvidéken is átvették a gyerekek. Kisfiúk kezdtek kántálni, a háromkirályjárást kislányok csak -»Szakonyfaluban végezhették. A -»gergelyjárás és a lucázás szereplői mindig gyerekek voltak. Lit.: Kozar-Mukič, Marija: Otroško praznično leto v Porabju. (Gyerekeka Szlovénvidék jelesnapi szokásaiban.) In: Mladi v svetu ljudskega izročila. Maribor, 1992. 17-22. p. KOLINE (masarija, zabadanje) — Beseda izraža zakol, večerjo in darilo ob tej priložnosti. Prašiče koljejo vaški klavci (masár) ali gospodarji sami s klavskim nožem (rnasárski noužic). Zaklanega prašiča nadrgnejo s smolo in popanjo z vrelo vodo v koritu (kopanja, čun). Ščetine odstranijo s starimi žlicami, potem pa ga obesijo z glavo navzdol na posebne vislice (gauge). Vrežejo ga po črevesu navzdol, razkoljejo hrbet in odnesejo obe polovici na mizo (rnasárski stô). Meso in mesne izdelke (masarija) si sorodniki in sosedje medsebojno podarjajo. — Tudi Slovenci — kakor tudi Madžari — so pred prvo svetovno vojno prašiče smodili, (-»mesne jedi, -»prašičereja, -»pnkuhe) disznóölés — A szó (masarija, zabadanje) kifejezi az ölést, a vacsorát és a kóstolót is. A disznókat a falusi mészárosok (masár) vagy a gazdák maguk ölik le disznóölő késsel (rnasárski nóuzic). A leölt disznót bedörzsölik gyantával, majd forró vízzel leforrázzák a teknőben (kopanja, čun). A sertéket régi kanalakkal távolítják el, majd tejjel lefelé felakasztják egy állványra (góuge), a bontást a hason kezdik és a gerincoszlopot kétfelé hasítják (karajra bontás), majd a két fél disznót elviszik a bontó asztalra (rnasárski stô). A rokonok és szomszédok kóstolót (masarija) küldenek egymásnak. — Az első világháború előtt a szlovének is perzselték a disznókat, mint a magyarok, (-»húsételek, -»főzelék, -»sertéstartás) KOLOBARJENJE (kóulivrat tá de) — V -»Porabju kolobanjo na sedem let. Vrstni red poljščin: 1. detelja, 2. koruza+fižol+buče, 3. pšenica (ajda, repa), 4. krompir, 5. oves (ali ječmen, soržica) — praha, 6. rž+detelja, 7. detelja. Praha (pràja) — ostanek prahe iz natriletnega kolobarjenja — pomeni, da ovsišče preorjejo in potem pustijo trištiri tedne počivati. vetésforgó — A -»Szlovénvidéken a vetésforgó (kóulivrat tá dé — körbe megy) 7 éves. A termények vetésének sorrendje: 1. lóhere, 2. kukorica-