Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

KONJEREJA 56 +bab+tök, 3. búza (hajdina, kerékrépa), 4. burgonya, 5. zab (vagy árpa, Tríticale) majd parlag, 6. rozs+lóhere, 7. lóhere. A háromnyomásos gazdálkodásból fennmaradt parlag (pràja) azt jelenti, hogy a zab után felszántott földet 3-4 hétig pihentetik. Lit.: M. Kozár Mária: Adatok Felsöszölnök földműveléséhez. {Podatki o poljedelstvu na Gornjem Seniku.) In: Savana. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1979-1980. 13-14. [köt.] Szombathely, 1984. 262. p. KONJEREJA — Po dva konja so imeli le premožnejši kmetje in prevozniki, ki soju uporabljali kot vprežno živino pri poljskem delu (-»oranje, -»brananje) in pri vožnji. V govejem -»hlevu so imeli zanje ograjen prostor. Krmili so jih s senom in obrokom (obrok). H konjski vpregi sodi komat (kúmet), uzda (viizda), povodec (ciigli) in bič (bič), (-»živinoreja) lótartás — Csak a módosabb gazdáknak és a fuvarosoknak volt két-két lovuk, amiket igavonóként használtak a mezei munkáknál (-»szántás, -»boronálás) és fuvarozásnál. A szarvasmarhák -»istállójában volt a helyük, egy elkerített részen. Szénával és abrakkal (óbrok) etették őket. A lószerszámok közé tartozik a kumet (kúmet), zabla (vüzda), gyeplő (cügli) és ostor (bič), (-»állattartás) KONTRACEPCIJA — Za preprečevanj e spočetja, zanositve so se nekatere ženske že na dan poroke opravljale magična dejanja. Ko je šla nevesta k -»poroki, si je morala okrog bokov dati vrbovo šibo, doma pajo skrivaj sežgati. Ko je slekla poročno obleko, jo je zaprla v omaro, da ne bi imela otroka (Gornji Senik). Ko je prišla domov s poroke, je jajce, ki gaje imela s sabo, vrgla na tla, v vodnjak je vrgla ključavnico in ob sredah se ni česala (Slovenska ves). Po ljudskem verovanju so te ženske po smrti prišle v pekel. — Za splav so se odločile ženske, ki bi rodile nezakonskega otroka, ah tiste, ki so imele že veliko otrok. Tudi splav so imeli za greh. Po ljudskem prepričanju dobi zarodek dušo že ob spočetju (kàk tej to, tàk dušo). Tako na slovenskem kot madžarskem jezikovnem območju je bila velika sramota, če ženska ni imela otrok. Neplodni ženski so na Gornjem Seniku rekli jalova (djàlova), kakor kravi. születésszabályozás — A megtermékenyülés, terhesség ellen egyes asszonyok már -^esküvőjük napján mágikus eljárásokkal védekeztek. Az esküvőn a menyasszony fűzfavesszőt kötött a csípőjére, s hazatérve titokban elégette. Az esküvői ruháját a szekrénybe zárta, hogy ne legyen gyereke (Felsöszölnök). Az esküvőről hazatérve a magánál tartott tojást földhöz vágta, lakatot dobott a kútba és szerdánként nem fésülködött (Rábatótfalu). A hiedelem szerint ezek az asszonyok haláluk után a pokolba kerültek. — Terhességmegszakításra akkor határozták el magukat az asszonyok, ha törvénytelen gyerekük született volna vagy már sok gyerekük volt. Ez is bűnnek számított. A néphit szerint a magzat már