Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

27 CVETNA NEDELJA priseljene Slovence iz ostalega Prekmurja, s slovenskega Štajerskega in sosednjega hrvaškega ozemlja. Slovenci so na pristavah monoštrskega samostana ustanovili naselja, ki so se v -»Porabju ohranila do danes. ciszterciták — III. Béla magyar király 1183-ban cisztercita apátságot alapított -»Szentgotthárdon azzal a céllal, hogy a határmenti, ritkán lakott védősáv (gyepűelve) területét megműveljék és benépesítsék. Munkaerőként a már ott lakó -»szlovéneket és a Murántúl más vidékeiről, a szlovén Stájervidékről és a szomszédos horvát területekről újonnan betelepített szlovéneket alkalmazták. A szlovének a szentgotthárdi apátság majorjaiból hozták létre azokat a településeket, amelyek a -»Szlovénvidéken a mai napig fennmaradtak. Lit.: Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. (Posestne razmere monoštrske opatije in gospodarstvo cistercijancev v srednjem veku.) Budapest, 1932. CVETNA NEDELJA (cvèjtna nadela) — Nedelja pred -»veliko nočjo. V cerkvi blagoslovljene mačice (mačice) uporabljajo v obrambne namene proti streli (tréskanje), na veliko noč pa kot magično sredstvo za pričaranje dobre letine. virágvasárnap (cvèjtna nadela) — A -»húsvét előtti vasárnap. A templomban szentelt barkát (mačice) villámcsapás (tréskanje) elleni védelem céljából, húsvétkor pedig a jó termés előidézését szolgáló mágikus eszközként használják.