Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

ČAROVNICE 28 V C ČAROVNICE, čarovniki (čaralice, cómparnice, čalejrge) — Ženske in moški, ki imajo zvezo s hudičem in povzročajo škodo ljudem in živalim. Bolezen povzročajo tako, da človeku iz posušenega blata izrežejo stopinje (stopaj), jih dajo v lonec, v katerem sta zemlja s pokopališča in voda. Vse skupaj obesijo v dimnik. Z vodo se napolni (oteče) tudi začarani človek. Ko vode v loncu zmanjka, ozdravi, toda čarovnik spet dolije vodo in ga tako muči. Čarovnice so največkrat povzročile, daje kravam usahnilo mleko. Proti temu so se branili tako, da so prvo nedeljo v mesecu pred sončnim vzhodom kravi vime okadih s slamo, ki so jo iztrgali iz strehe čarovničme hiše. Škodo pri pridelkih so povzročale tako, da so na njive ah v gnoj zakopavale gnila jajca (poloužek). Čarovniki in čarovnice se lahko spremenijo v živali (se v drugi kèjp dèjejo): največkrat v krastačo (kràpanca), nikoli pa v goloba. Če kdo hoče biti čarovnik ah čarovnica, mora iti na kraj, kjer ni slišati zvonov. Tam mora ubiti in oguliti črnega mačka in vsako njegovo kost trikrat obhzati. (-»črnošolec, -»jurjevo, -»Lucijin stol, -»molža, -»sveti post, -»uroki) boszorkányok, varázslók — Az ördöggel cimboráló nők és férfiak, akik az embereknek és az állatoknak ártanak. Betegséget úgy okoznak, hogy a megszáradt sárból kivágják az ember lábnyomát (stopáj), s ezt egy temetőfölddel és vízzel töltött fazékba teszik, majd az egészet felakasztják a kéménybe. Vízzel telik meg az elvarázsolt ember teste is (oteče). Amikor a víz elfogy a fazékból, meggyógyul, de a boszorkány újból felönti és így kínozza. A boszorkányok legtöbbször a tehenek tejét apasztották el. Ez ellen úgy védekeztek, hogy a hónap első vasárnapján napfelkelte előtt a boszorkány házának tetejéből kitépett szalmával füstölték a tehén tőgyét. A rossz termést úgy idézték elő a boszorkányok és a varázslók (čaralice, cómparnice, čalejrge), hogy a szántóföldbe vagy a trágyadombba záptojást (poloužek) ástak el. A boszorkányok és varázslók állatokká változhatnak (se v drügi kèjp dèjejo). Legtöbbször varangyos békává (kràpanca), de galambbá soha. Ha valaki boszorkány vagy varázsló akar lenni, el kell mennie egy olyan helyre, ahol a harangok nem hallatszanak. Ott agyon kell ütnie és meg kell nyúznia egy fekete macskát, majd minden