Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

BUČE 24 gànjati) krave. — Za drobljenje grud (griidje tučti) uporabljajo — v glavnem ženske in otroci — veliko, težko motiko z dolgim ročajem, (-»govedoreja, -»konjereja, -»živinska vprega) boronálás, fogasolás — A szántás után a szántóföldön maradt rögöket -»boronával vagy a -»kapa tokával törik össze. A borona elé hosszú vagy egyes -^járomba egy vagy két tehenet vagy egy lovat fognak be. Utóbbiak két boronát is elhúznak. A két világháború között 2-3 boronát is egymáshoz erősítettek (Orfalu, Szakonyfalu, Permise). Ha a föld nagyon tarackos (pérge), méteres fával terhelik meg a boronát. -»Ültetés és -»vetés előtt talaj simításra (tápovlácijo), vetés után magtakarásra (nútpovláóijo) használják a boronát. Vetés előtt hatszor fordul meg a borona a bakháton, ha nagyon rögös a föld akkor nyolc-tízszer is. — Már 14-15 éves gyerekek is boronálhatnak (vlačiti), a kisebbek pedig vezetik (pogànajtï) a teheneket. — A rögtöréshez (grüdje túcti) — föleg nők és gyerekek — nagyalakú, nehéz és hosszú nyelű kapát használnak, (-»szarvasmarhatartás, -» fogat, -»lótartás) Lit.: M. Kožar Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez. (Podatki o poljedelstvu na Gornjem Seniku.) In: Savana. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1979-1980. 13-14. [köt.] Szombathely, 1984. 264265. p. BUČE (tíkfi) — -»Sadijo jih v jame pod motiko za krmo in olje. V jamo dajo najprej gnoj (gróubanje), nato zemljo in 6 pečk ter vse zasujejo. Buče polagajo živini, iz pečk stiskajo olje (-»bučno olje, -»oljarna). Bučne pečke luščijo (koskice liipati) ob zimskih večerih sosedje in sorodniki skupaj. Bučno olje stiskajo od -»treh kraljev do jožefovega. — Gojijo tudi grljanke, ki jih uporabljajo kot natege za vino (èjber) — Buče sadijo na -»markovo ali -»prvega maja, ko godujeta Filip m Jakob. Ljudje pravijo, da sta bila "dvojčka" in da bo zato veliko buč. (-»fižol, -»krapci, -»prehrana, -»štruklji) tök (lat. Cucurbita p. con var. pepo) — A takarmány- vagy olajtököt kapa után fészekbe -»ültetik. A fészekbe először trágyát (gróubanje), utána földet raknak, abba 6 tökmagot, majd betemetik. A tököt (tíkef) az állatokkal etetik, a tökmagból olajat sajtolnak ( -»olajütő, -»tökmagolaj). A tökmagot téli estéken szomszédok és rokonok közösen köpesztík (koškice lüpajo). A tökmagolajat -»vízkereszttől József napjáig sajtolják. — Lopótököt (lat. Lagenana vulgaris) is termesztenek, amit lopókét (èjber) használnak. — A tököt -»Márk napján vagy -»május elsején, Fülöp és Jakab napján ültetik. Azt mondják, hogy "ikrek" voltak, ezért sok tök lesz. (-»bab, -»béles, -»rétes, -»táplálkozás) Lit.: Pável Ágoston: Töktermelés és olajütés Szalafőn. (Pridelovanje buče in stiskanje bučnega olja v Szalafő.) In: Ethnographia, 1949. 1-4. sz. 139-154. p.; Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. (Ljudska prehrana v Orségu.) Budapest, 1943, 267. p.