Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

BOŽIČNI KOLEDNIKI 22 — àndjeu, v -»Andovcih s perutnicami) je nosil -»jaslice. Šego so Slovenci prevzeli od Madžarov, zato so v hiši govorili in peli madžarsko. Le na Gornjem Seniku so besedilo m pesem (Znebajeprišeu - Mennyből az angyal) prevedli v slovenščino. Z neba je prišeu doli k vam ángeu, pastirje, pastirje! V Betlehem naj bi šli ino vidli, dèjtece, dèjtece. Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok, lássátok. Ko so domačim pokazali jaslice, so prosili za dar za novorojenega Jezusa (jabolka, kos kruha, jajca in denar). Danes hodijo božični koledniki le v Stevanovcih, toda brez naličja. Pri Madžarih so imeli naličje božični koledniki le v Transilvaniji. Na Slovenskem so božični koledniki prenehali hoditi že v 19. stoletju, naličij niso nosili, (-»koledovanje) betlehemesek » Luca napjától -»kara-, csonyig járt házról házra (ójdli so po betlehemi) három 10-14 éves kisfiú. Kifordított öreg kiskabátot, bekecset (békére) és nadrágot viseltek. Fejükbe nagy öreg kalapot vagy kucsmát, lábukra csizmát húztak. Kezüket, arcukat bekormozták (Felsőszölnök) vagy -»álarccal (Apátistvánfalva) eltakarták. Egyik fiú (-»Apátisváníalván angyal — àndjeu, -»Orfaluban szárnyakkal) hordta a -»betlehemet. A szokást a szlovének a magyaroktól vették át, ezért a házban magyarul beszéltek és énekeltek. Csak Felsőszölnökön fordították szlovénre mondanivalójukat és az éneket (Menyből az angyal — Z néba je prišeu). Amikor a háziaknak megmutatták a betlehemet, ajándékot kértek az újszülött Jézuskának (alma, szelet kenyér, tojás, pénz). Ma már csak Apátistváníalván járnak betlehemesek (betlehemešk/tj/e), de álarc nélkül. A magyaroknál csak Erdélyben hordtak álarcot a betlehemesek. Szlovéniában a 19. század óta nem járnak a betlehemesek, álarcot soha nem hordtak, (-»kántálás) j—» Lit:. Kozar-Mukič, Marija: Otroško praznično leto v Porabju. (Gyerekek a Szlovénvidék jelesnapi szokásaiban.) In: Mladi v svetu ljudskega izročila. Maribor, 1992. 17-22. p.