Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)
21 BOŽIČNI KOLEDNIKI A pénzt bálra és a költségekre fordítják. A rönknek elsődlegesen termékenységvarázsló szerepe volt. A szokást a Vas megyei szlovének és magyarok az ausztriai németektől vették át. A -»Szlovénvidéken -»Orfaluban ( 1904) és -»Rábatótfaluban (1909) volt az első rönkhúzás, (-»farsang) Lit.: Vakarcs Kálmán: Tuskóhúzás a szentgotthárdi járásban. {Borovo gostüvanje v monoštrskem okraju.) In: Ethnographia, 1933. 3-4. sz. 139-149. p. BOTER IN BOTRA {bóter, botra) — Botre je naprosila in naprosi mati še pred otrokovim rojstvom. Ko se otrok rodi, gre oče po botre. Izbirajo jih med brati, sestrami, bližnjimi, redkeje daljnimi sorodniki. Lahko sta tudi samska. Botra in boter sta si z otrokovimi starši v botrini (botrína). Štejejo jih med ožje sorodnike (krstna zlata), tudi če niso v krvnem -»sorodstvu z otrokovo družino. Po -»krstu skrbita botra za versko vzgojo krščenca in ga za praznike — zlasti za -»veliko noč, god, rojstni dan — obdarujeta (-»pirh); pri -»poroki je boter priča. Ob krstu podarita boter in botra -»novorojenčku obleko, denar, po novem otroški voziček, otročnici pa nese botra hrano. keresztszülők — Még a gyerek megszületése előtt kérte és kéri fel őket az anya. Akkor viszont, amikor a gyerek megszületik, az apa megy a keresztszülőkért. A testvérek, közeli, ritkábban távoli rokonok közül választják ki őket. Lehetnek egyedülállók is. A keresztapa (bóter) és a keresztanya (botra) a gyerek szüleivel komaságban (botrina) vannak. Közeli rokonnak (krstna zlata) számítanak akkor is, ha a szülőknek nem vérrokonai (-»rokonság). A keresztelő után a keresztszülők gondoskodnak keresztgyerekük vallási neveléséről, és ünnepeken — töként -»húsvétkor, név- és születésnapon — megajándékozzák őket (-»hímestojás); a keresztapa az -»esküvői tanú. A -»keresztelőre az -»újszülöttnek ruhát, pénzt ajándékoztak, újabban gyerekkocsit, a gyermekágyas anyának pedig ételt vitt a keresztanya. BOŽIČ — Praznik Kristusovega rojstva (-»božično drevesce, -»čarovnice, -» Luc íj in sto 1, -» pust, -» sveti dan ,-» sveti post, -»vedeževanje, -»vremenske napovedi) karácsony — Krisztus születésének ünnepe (-» boszorkányok,-» farsang, -»időjóslás, -»jóslás, -»karácsonyfa, -»karácsony böjtje, -»karácsony napja,-»Luca széke) BOŽIČNI KOLEDNIKI (bètleheme'skJ tj/é) — Od -»Lucijinega dne do -»božiča so hodili od hiše do hiše (ójdlí po betlehemi) trije 10 do 14 let stari fantje. Oblečeni so bili v narobe obrnjene stare suknjiče ali kožuhe (bekerč) in hlače. Pokrili so se z velikimi starimi moškimi klobuki ah kučmami, obuli škornje. Roke in obraz so si namazali s sajami (Gornji Senik) ali zakrili z -»naličjem (Števanovci). Eden od fantov (v -»Stevanovcih angel
