Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

BOROVO GOSTUVANJE 20 szorúval (vénec na tri vèjke) körbevéve. A 19. században a szentsarokban (kóut) tartották az imakönyveket is. Függhetett a sarokban üvegezett képkeretben Máriaszobor (Mária-kép — Marijin kéjp) is, amelyet Maria Zellből hoztak (celárska Marija), (-^kereszt) Lit. : Košič, Jožef: Zobrisani Sloven i Slovenka med Mürov i Rábov. (A müveit szlovén férji és nö a Mura és Rába között). Körmend, [1845-1848.] 38. p. BOROVO GOSTÜVANJE (bórovo gostùvanje, p lőjek vlejčti) — Parodija poroke v gozdu, kjer posekajo bor in ga peljejo v vas med nastopanjem -»pustnih in drugih našemljencev (cigani — cigánji, ciganke — ciganjice, brusači — šlajjarji, odvetniki —jiškališi, sodniki — biróuvi, dimnikarji — rajankerarji, žandarji — šandarge, zdravniki — pàdarge idr.). Bor morajo vleči neporočeni fantje in dekleta, oblečeni kot družice in drugi. Na boru sedita fant in dekle, opravljena kot ženin in nevesta. Po šaljivi poroki bor prodajo najavni dražbi. Denar porabijo za ples in za stroške. Drevo predstavlja rodovitnost, ki so jo prvotno nameravali z njim pričarati. Šego so Slovenci in Madžari v Železni županiji prevzeli od avstrijskih Nemcev na začetku 20. stoletja. Prvo borovo gostùvanje je bilo v -»Porabju v -»Andovcih (1904) in -»Slovenski vesi (1909). (-»pust) rönkhúzás — Az erdőben kivágott fenyőrönkkel kötött mókaházasság (bórovo gostùvanje, plójek vlejčti), melynek során a rönköt -»farsangi és egyéb alakoskodók (cigányok — cigánji, cigányasszonyok — ciganjice, köszörűsök — šlajjarji, ügyvédek — jiškališi, bírók — biróuvi, kéményseprők — rájankerarji, csendőrök — šandarge, orvosok — pàdarge stb.) kíséretében a faluba húzzák. A rönköt vőfélynek és koszorúslánynak öltözött legényeknek és leányoknak kell húzniuk. Rajta menyasszonynak és vőlegénynek öltözött leány és legény ül. A mókaházasság után a rönköt elárverezik.