Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
gazdag volt és jelentós része több színben készült, változatos mintakincsű festéssel díszített. A település leletanyagát egyedülállóan finom kivitelezésű, művészi értékű idolleletek egészítették ki. Az első Összefoglaló jelentésemben a feltárt anyag egészét a lengyeli kultúrába soroltam. A séi település jelentőségét mérlegelve - a nagyon korlátozott helyi anyagi lehetőségek miatt - fordultam a MTA Régészeti Kutató Intézetéhez, kérve a további feltárások anyagi és szakmai megsegítését így a kutatás 1975-tól 1980-ig már Dr. Kalicz Nándor részvételével és az Intézet jelentós támogatásával (restaurálás, felmérés, fotózás stb.) folyt 23 . A további ásatások során már nagyobb felületeket tudtunk kibontani az egykori település maradványaiból és ekkor derült fény a település nagyon fontos részére, a kissé szabálytalan alakú kettős körárok rendszerre, melynek egy kapuját és több hosszú szakaszát is feltártuk. A település gazdag leletegyüttesének elsó értékelései is megszülettek, amelyek kissé korábbra keltezték - a lengyeli kultúra kialakulási időszakába - a feltárt leletanyagot. E keltezéssel egyidóben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a település nem egy periódusú, életének több szakaszára lehet következtetni a települési jelenségek elhelyezkedéséből, egymást fedéséből, a gödrök és az árokrendszer feltöltődési folyamatából 24 . Az utolsó, 1980-as ásatási évadban pontosabban sikerült megfigyelni a település késói rétegeit illetve jelenségeit. Mindehhez járult, hogy a leletanyag részletes feldolgozása során a kerámia hatalmas tömegéből kisebb csoportot különítettem el, melynek formai jegyei már nem a korai lengyeli időszak jellemzői voltak. így a települési jelenségek rétegződése és a kerámiatípusok időrendi elkülönítése alapján a séi neolitikus település periodizációjára tettem javaslatot, e periodizációt igyekezvén alátámasztani a kerámia (festett és festetlen) részletes tipológiai feldolgozásával 25 . Elsősorban a körárok feltárt szakaszai felett áthúzódó illetve az árokrendszerbe belevágó települési jelenségek: hulladékgödrök és háznyomok adták meg a lehetőséget egy periodizációs rendszer kisérletére. A település néhány feltárt részén ezek a jelenségek igen jól megfigyelhetők és dokumentálhatók voltak. A séi feltárások eredményeinek részletes publikálása elótt nem ismertetjük most e periodizáció és az alapjául szolgáló megfigyelések teljes körét, csupán két kiválasztott ásatási felülettel és a leletanyagból kiemelt kis kerámiacsoporttal próbáljuk érzékeltetni a település belsó időrendjének problematikáját. A 39. tábla 1. ábráján a kettős körárok rendszer részlete látható, a belsó hegyesaljú árkon és a kísérő keskeny paliszád árkon áthúzódó háznyomokkal és hulladékgödrökkel. A legnagyobb méretű folt bontásakor tűzhelymaradványt is találtunk, amely a feltöltődött árok tetején helyezkedett el, jelezve, 49
