Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélőkultúrája (Szombathely, 1988)

Hogy mit akar ewe? De ü észt taláta. Akkor jó megverték, meg úgy. Megin ojjan messzirü visszacsa ta ükét. Asztán mentek, megin mendegétek. Hát ecce csak odaérnek ám az izére, a királi várhó. Hát bemennek. Hát most jelentkezik az eső. Bemegy a királkisasszon. Mingyá aszongya: „Aggyon Isten jónapot." "Aggyon Isten." „Ejnye, de meleg ez a szoba," aszongya. A királkisasszon meg aszongya neki, hogy „Melegebb az én pinám." Nem mert neki szóni semmit rá. „Emehet," aszongya. Odament a másik. Az is csak ászt: „Aggyon Isten jónapot!" „Aggyon Isten." „Ejnye, de meleg ez a szoba." Nem mert rá szónyi. A leán aszongya neki, hogy melegebb az ü pinája, mint a szoba. Asse szót többet. Az is emehetett. Ment a harmadik. Bemegy. „Aggyon Isten!" Odamegy, aszongya: „De meleg ez a szoba." Aszongya: „De melegebb az én pinám." „Megpróbájjuk," aszongya, „beletegyek észt a döglött kányát, megsül-e benne." „Hátha szétrepeszti." Aszongya: „Itt az abrincs." Ü megabrincsulla, ha szétreped. Ezé lett a királleán, mer megtudott feleni a valóságnak. Vót osztán, lett egy nagy lakodalom. Vót ott lé, meg lé. Kisidátú Nagyidáig folt, mint a Duna. Bódog ember vót, kinek egy falat jutott. A kutyák hetedhét országbú összeszalattak a csontra. Mire a hátulla odaért, az eleje mind megdöglött étlcnségibe. 64. HÁNYAN VANNAK A VADLUDAK? Röpűtek a vadludak. Osztán egy alatta vót. Fökiátott nekik: „Száz ludak, hová repűtök?" „Nem vagyunk mink még százan," aszongya, „csak ha mégannyian, félannyian, fertálannyian, ha meg te hozzája mégy, csak akkor vónánk százan." Hány lud röpűt fönn ? Juli mongya meg! Harminchatan. Harminchat, meg harminchat az hetvenkettő'. Meg tizennyóc, meg kilenc, meg az egy hozzá. 65. KANÁLÖNTÉS Itt mentek a huszárok a faluba. Osztán ment egy kisleány. A kapitány aszongya: „Ej, de szép kislánya vagy. Hogyha én megtosználak, még sokká szebb lönnél." Akkor ment haza a leán. Monta az aptyánok: „Papa, tosszon meg engem!" Aszongya: „Csak gyere fö a héjba!" A hordóra leütette, hát kiverte, hogy a seggén a ruha száko lett neki. A asztán együtt az idő, hogy a leán férhement. Most aszongya neki az ura: 345