Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélőkultúrája (Szombathely, 1988)

A keresztbe fektetett söprű átvezet már minket azokhoz a védekező eljárásokhoz, amelyek szentelményekkel a keresztény vallás szimbólumaival történnek. Általános volt, hogy nyírfából csináltak keresztet és azt az istállóajtóra rakták vagy odafektették. Alsóőrön virágvasárnapján a barkacsokorba egy nyírfakeresztet is beleraktak és megszenteltették. Szigeten az evangélikusok a katolikusokat kérték meg erre. (219. sz.) Alsóőrön mondták, de a más nyelvű falvakra is érvényes: „Apám az tett. Kókhangyábú (barka) az istállóajtóra. Nem is tudom, de emlékszek rá, emlékszek, hogy az istállón rajta vót, ojjan egy bizonyos, kis tíz centi körű, kis kereszt rászögezve. Fönn, ojjan embermagasságnyira." Lefekvés előtt megszentelték az ajtósarkokat. A szenteltvíz mellett állandóan előfordul a rózsafüzér is. 176