Gaál Károly: Kire marad a kisködmön? Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához (Szombathely, 1985)

ves az I. osztályú keresetiadó kivetése szempontjából mezőgazdasági cselédnek tekintendő. (Közigazgatási bíróság 1904/1317. sz. ítélete.) A gazdasági munkás és az általa felfogadott segédmunkás között a szerződés szóval is megköthető. Ha a munkaadó és a gazdasági munkás közt a szerződés felbontatott: akkor a munkás is felbonthatja a közte és a segédmunkás közt létrejött szerződést. .. (1899: XLII. te. 15. és 16. §) A külső cselédek, ha a szolgálati szerződésben más ki nem köttetett, egész évre szegődöttekül tekintendők, amely szolgálatba lépésüktől számíttatik s ezeknél a felmondási idő a szolgálat idő lefolyta előtt két hónap. (1876: XIII. te. 60. 61. 65. 67. §) A cselédnek nincsen joga a gazda beleegyezése nélkül a munkát mással végeztetni, nincsen joga lakásába háznépéhez nem tartozó személyt a gazda tilalma ellenére, még ideiglenesen sem befogadni. (K. Nagy: 65. és 66. o.) Àz uradalmi cselédekre vonatkozó törvények gyűjteménye nem teljes. Az elérhető forrásokból csak azokat az adatokat foglaltuk itt össze, amelyek bizonyos mértékben a zárt közösség kialakulására, avagy a kommunikációskultúra jellegére hatással voltak. Ezeket csoportosítva, a következőket foglalhatjuk össze: 1. Már 1806-ban feltűnik, de a későbbiekben a törvény határozta meg, ki a cseléd, illetve uradalmi béres. Már az ozorai körlevélből kiviláglik, hogy erre a munkára családos férfiakat kerestek. 2. Általában csak a munkavállaló férfi, a családeltartó került munkaviszonyba, családtagjai nem. 3. A major területén számukra lakást biztosítottak, amely viszont a birtokon belül, azaz magánterületen állt. Ide idegen a tulajdonos engedélye nélkül nem jöhetett be. 4. A szerződés idejének szabályozása. 5. Állampolgárság, illetve községi illetőség és a béresek kapcsolata. 6. Iskola. 7. A bérezés rendszere 8. A majorbeli iparosok jogi helyzetével kapcsolatos vita alapján hozott közigazgatási bírósági ítélet. 9. A betegek és öregek ápolásának szabályozása. Függetlenül attól, hogy ezeket az előírásokat a munkaadó mennyiben tartotta be, (nagyon jól tudjuk, hogy számtalan embertelen visszaélés történt) arra nem térünk ki. Számunkra itt most az a fontos, milyen faktorok járultak ahhoz hozzá, hogy az uradalmi béresek és családjaik önálló közösséget képezzenek, hogyan alakultak ki belső íratlan törvények és családszervezeti formák. Nincs szándékunkban egy életformát megszépíteni, de az egyoldalú kizárólagos szociális ítéletet is el akarjuk kerülni. Ennek a kérdésnek a tisztázása más tudományágak feladata. A néprajz kötelessége, akkor is ha a múltba nyúl viszsza, a valóságban meglevő helyzet felmérése és az ebben a helyzetben ható kultúra életformán alapuló vizsgálata. 23