Gaál Károly: Kire marad a kisködmön? Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához (Szombathely, 1985)

Az 1898. II. te. alapján cseléd az, aki gazdasági munkára legalább egy hónapra szerződik és napszámos, az, aki napi bérért dolgozik. Szakmányos, részes az, aki egy bizonyos részért végez el egy bizonyos elvállalt munkát. Cselédek csak úgy vállalhatnak munkát, ha cselédkönyvet váltanak. (Uradalmi cseléd mindig egy évre szerződött.) Ha a gazda csak a cselédet magát (általában ez volt a helyzet) szerződteti és nem annak családtagjait is külön: akkor a törvény védelmébe veszi a cseléd családtagjait és nem engedi, hogy ezeket a gazda ingyen munkára felhasználhassa. (K. Nagy, 43. o.) Ugyanakkor lehet a család, egyes tagjait cselédnek, pl az apa béres, fia kocsis, akár egyes meghatározott dolgok végzésére szerződtetni. (K. Nagy, 43. o.) A gazdasági cseléd tulajdonképpen gazdasági cselédmunkás a gazda vagy megbízottja vezetése alatt. (K. Nagy, 63. o.) A gazda köteles a napi járandóságokat naponként, készpénzt negyedévenként, egyéb járandóságokat (gabona) évnegyedenként előre kiszolgáltatni. (K. Nagy 75. o.) A szegődött földet olyan jól megművelve, mint azon a vidéken megművelni szokás, kell átadni- A gazda köteles ingyen igát adni. (K. Nagy 75. o.) Munkaeszközt a gazda köteles adni. (K. Nagy 76. o.) Tüzelőt ellenszolgáltatás nélkül (főzés, sütés, fűtés) a gazda köteles adni. (K. Nagy 76. o.) Gabonajárandóság őröltetésére a gazda köteles a legközelebbi malomba fuvart adni. (K. Nagy 87. o.) A gazda köteles lakást adni. Minden nős vagy családos gazdasági cselédnek szobát és kamrát kell biztosítani. (1876:XIII. te.) Éves cseléd gyerekeiért a gazda köteles a beiratási tandíj költségét fizetni. A gazda köteles arról gondoskodni, hogy a gyerekek iskolába járjanak. Ha távolság nagy, akkor a gazda köteles a szállításról gondoskodni. (K. Nagy 94. o., 1876:XIH. te.) A gazda halálával a szerződés nem szűnik meg, hanem a jogutód köteles a gazdasági év végéig fizetni. Ha elárverezik, a vevő köteles átvenni a kötelességet. (1876:XIH. te. 115. §.) Két hónappal a szerződés lejárta előtt mind a két fél köteles megújítani. Ha a cseléd új gazdához szegődik, akkor ennek kötelessége őt elköltöztetni. (1876. XIII. te. 60. 61. 65. 67. §.) Állampolgárság nem volt kötelező. Ha cseléd nem kérte, akkor csak honossága volt. (Cselédszerződési ügyek. 1899. 2273. sz. határozat: közigazgatási bíróság.) „Községi illetőség megszerzése iránt azon község elöljáróságához kell folyamodni szóval vagy írásban, ahová az illető megtelepedett, s ki kell mutatni, hogy két évig már állandóan a községben lakott s adót fizetet.. . (1886:XXH te. 11. §)" Gazdasági hatalom alatt állás: Gazdatiszt nem tekinthető annak. Más mint a cselédek. Ezeknek nincsen választójoguk. (1874: XXXIII. te. 10. §) Gazdaságban rendes fizetés mellett alkalmazott iparosok (kovács, kerékgyártó stb.) a gazdasági személyzethez tartozó egyéneknek tekintendők, nem pedig iparosoknak, minélfogva sem iparigazolvány, sem iparengedély megszerzésére nem kötelezhetők; továbbá alkalmazott segédmunkásaikat, kik viszont íparossegédeknek és tanonezoknak nem tekinthetők, sem az iparhatóságnál, sem pedig a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni nem tartoznak. (Kereskedelmi miniszter 1901. évi 36 220. sz. rendelete.) Uradalmi kovács, bognár, kőmű-