Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban
rabszolga is dolgozhatott. Nagyobb szerszám- és fegyverkovács-műhelyek lehettek a városokban (officináé ferrariae), de a canabaeban vagy az auxiliaris vicusokban is berendezhettek kisebb műhelyeket, amire Vegetius egyik megjegyzése is utal. A kovácsok is specializálódtak; megkülönböztethetünk ezeknél az iparosoknál hidegen vagy melegen történő megmunkálás vagy munkafolyamatok szerinti mestereket. Számos technikai tevékenységük közül a legfontosabbak: vágás, szélesítés, lapítás, tömörítés, hegyezés, élezés, lyukasztás, csavarás, hajlítás, hasítás, egyengetés vagy a stilylyesztéses kovácsolás; fentieken kívül az összeillesztésnek (forrasztás, nittelés) is több módját ismerjük. 90 Kovácsműhely mind a Római birodalom területén, mind a barbaricumban több helyen is előkerült; elsősorban a vasbányák környékéről. 91 Pannónia közvetlen környékéről kiemelhetjük a szlovéniai Ulaka mellett feltárt műhelyt (14. kép), 92 egy nagyobb körülfalazott helyiséget egy vagy két kürtővel. A fújtatót rendszerint a magas hőmérséklettől védő-ernyő mögött helyezték el. A közelben valamilyen tönkön lehetett az üllő. A kovácsok ülve vagy görnyedve dolgozhattak. 0 5m 14. kép Az ulakai kovácsműhely (Pleiner 1964 nyomán) Kovácsműhelyek voltak a villagazdaságokban (ld. Örvényes) vagy a későrómai erődökben is (Keszthely-Fenékpuszta). A petőházi villa mellett feltárt kovácsműhelyt fából emelték; ennek határait cölöplyuk-sor jelzi. A műhelyben szögletesre kovácsolt 10,5 kg súlyú vasbuca valamint mezőgazdasági szerszámok kerültek elő; a hamus gödrön kívül a fújtatókő tartozott a műhely berendezéséhez. 93 A fentiekben bemutatott kovácsszerszám-ábrázolásokon kívül az eszközök aránylag nagy számban a régészeti emlékanyagban is megtalálhatók. A legfontosabbak egyike az üllő (incus), aminek legalább 15-20-szor olyan nehéznek kellett lenni, mint a kalapácsnak (az augsti üllő 35,7 kg súlyú (15. *> Mutz 1976,13-23 « Pleiner 1964,70 92 W. Schmid: Ulaka. Eine Japoden- Niederlassung in Stare Trg bei Loz. Erstes Forschungsjahr. Glasnik Ljubljana 18 (1937) 1732 93 Gömöri 2003, 246 kép)). 94 Készítése nehéz feladat volt, mivel nagyobb vasbucák összeolvasztásával kellett, kemény, acélszerű nyersanyagból gyártani. Ezt csak tapasztalt kovácsok tudták együttes munkával elvégezni. 95 15. kép Az augsti üllő (Mutz 1976 nyomán) Az üllő alakja általában csonkagúla, de nagyon sokat lent csúcsosan képeztek ki, hogy a lábazati részhez tudják rögzíteni. A munkafelület, ahol a kovács a munkadarabot alakítja négyszög vagy négyzetalakű, de az ábrázolások révén (pl. a hauseni) ettől eltérő, sokszög formát is megismerhettünk. A lábazati rész (caudex) fából vagy mint a Majna-Taunus körzetben feltárt krifteli útállomás üllője bizonyítja, kőből készült. Súlyos, tömbalakú üllő az einingi és a kreimbachi leletanyagban található, 96 sarkukban szögek beverésére kialakított vertikális csatornákat, lyukakat alakítottak ki. Ezekhez hasonló a piramis alakú augsti üllő, amelynek azonban munkafelülete homorú. Rajta is megtalálható a szögek beverésére szolgáló lyuk, míg a sarkokon a kalapácsütések során keletkezett csepp alakú karima látható. Ezt az üllőt aránylag puha vasból készítették, ami a kalapácsütések nyomaiból is kitűnik. A nyomok arra utalnak, hogy a Rajna-parti város műhelyében nehéz és igen intenzív kovácsmunka folyhatott. 97 Speciális, elsősorban lemezek megmunkálására szolgáló üllők kerültek elő a saalburgi táborban 98 vagy München-Grünwaldban. 99 Az üllők változatai sokoldalú funkcióikra engednek következtetni. Kisebb üllő került elő az 1866-ban talált selzi vasdepotban. Ez 94 Mutz 1976, 24 95 Több kovács együttes munkáját is ábrázolja egy-egy sepulchralis emlék, így pl. a pesaroi sírsztélé- Id. B.M. Fellett! Maj: La tradizione italica nell'arte romána. 1977, 375, Tav.83, Fig.194; G. Zimmer: Römische Berufdarstellungen. Archäologische Forschungen 12. Berlin 1982, 40 és 180, Nr. 113 96 Gaitzsch 1978, 16; H.-J. Kellner: Der römische Verwahrfund von Eining. Münchner Beitr. zur Vor-und Frühgesch. 29, München 1978 97 Mutz 1976, 24 98 L. Jacobi: Das Römerkastell Saalburg bei Homburg vor der Höhe. 1897 99 Gaitzsch 1978,16