Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban

rabszolga is dolgozhatott. Nagyobb szerszám- és fegyverkovács-műhelyek lehettek a városokban (officináé ferrariae), de a canabaeban vagy az auxili­aris vicusokban is berendezhettek kisebb műhe­lyeket, amire Vegetius egyik megjegyzése is utal. A kovácsok is specializálódtak; megkülönböz­tethetünk ezeknél az iparosoknál hidegen vagy melegen történő megmunkálás vagy munkafolya­matok szerinti mestereket. Számos technikai tevé­kenységük közül a legfontosabbak: vágás, szélesí­tés, lapítás, tömörítés, hegyezés, élezés, lyukasztás, csavarás, hajlítás, hasítás, egyengetés vagy a stily­lyesztéses kovácsolás; fentieken kívül az összeil­lesztésnek (forrasztás, nittelés) is több módját is­merjük. 90 Kovácsműhely mind a Római birodalom terüle­tén, mind a barbaricumban több helyen is előke­rült; elsősorban a vasbányák környékéről. 91 Pan­nónia közvetlen környékéről kiemelhetjük a szlo­véniai Ulaka mellett feltárt műhelyt (14. kép), 92 egy nagyobb körülfalazott helyiséget egy vagy két kür­tővel. A fújtatót rendszerint a magas hőmérséklet­től védő-ernyő mögött helyezték el. A közelben valamilyen tönkön lehetett az üllő. A kovácsok ülve vagy görnyedve dolgozhattak. 0 5m 14. kép Az ulakai kovácsműhely (Pleiner 1964 nyo­mán) Kovácsműhelyek voltak a villagazdaságokban (ld. Örvényes) vagy a későrómai erődökben is (Keszthely-Fenékpuszta). A petőházi villa mellett feltárt kovácsműhelyt fából emelték; ennek határa­it cölöplyuk-sor jelzi. A műhelyben szögletesre ko­vácsolt 10,5 kg súlyú vasbuca valamint mezőgaz­dasági szerszámok kerültek elő; a hamus gödrön kívül a fújtatókő tartozott a műhely berendezésé­hez. 93 A fentiekben bemutatott kovácsszerszám-ábrá­zolásokon kívül az eszközök aránylag nagy szám­ban a régészeti emlékanyagban is megtalálhatók. A legfontosabbak egyike az üllő (incus), aminek leg­alább 15-20-szor olyan nehéznek kellett lenni, mint a kalapácsnak (az augsti üllő 35,7 kg súlyú (15. *> Mutz 1976,13-23 « Pleiner 1964,70 92 W. Schmid: Ulaka. Eine Japoden- Niederlassung in Stare Trg bei Loz. Erstes Forschungsjahr. Glasnik Ljubljana 18 (1937) 17­32 93 Gömöri 2003, 246 kép)). 94 Készítése nehéz feladat volt, mivel na­gyobb vasbucák összeolvasztásával kellett, ke­mény, acélszerű nyersanyagból gyártani. Ezt csak tapasztalt kovácsok tudták együttes munkával el­végezni. 95 15. kép Az augsti üllő (Mutz 1976 nyomán) Az üllő alakja általában csonkagúla, de nagyon sokat lent csúcsosan képeztek ki, hogy a lábazati részhez tudják rögzíteni. A munkafelület, ahol a kovács a munkadarabot alakítja négyszög vagy négyzetalakű, de az ábrázolások révén (pl. a hauseni) ettől eltérő, sokszög formát is megismer­hettünk. A lábazati rész (caudex) fából vagy mint a Majna-Taunus körzetben feltárt krifteli útállomás üllője bizonyítja, kőből készült. Súlyos, tömbalakú üllő az einingi és a kreimbachi leletanyagban talál­ható, 96 sarkukban szögek beverésére kialakított vertikális csatornákat, lyukakat alakítottak ki. Ezekhez hasonló a piramis alakú augsti üllő, amelynek azonban munkafelülete homorú. Rajta is megtalálható a szögek beverésére szolgáló lyuk, míg a sarkokon a kalapácsütések során keletkezett csepp alakú karima látható. Ezt az üllőt aránylag puha vasból készítették, ami a kalapácsütések nyomaiból is kitűnik. A nyomok arra utalnak, hogy a Rajna-parti város műhelyében nehéz és igen intenzív kovácsmunka folyhatott. 97 Speciális, elsősorban lemezek megmunkálására szolgáló ül­lők kerültek elő a saalburgi táborban 98 vagy Mün­chen-Grünwaldban. 99 Az üllők változatai sokolda­lú funkcióikra engednek következtetni. Kisebb üllő került elő az 1866-ban talált selzi vasdepotban. Ez 94 Mutz 1976, 24 95 Több kovács együttes munkáját is ábrázolja egy-egy sepulchralis emlék, így pl. a pesaroi sírsztélé- Id. B.M. Fellett! Maj: La tradizione italica nell'arte romána. 1977, 375, Tav.83, Fig.194; G. Zimmer: Römische Berufdarstellungen. Archäolo­gische Forschungen 12. Berlin 1982, 40 és 180, Nr. 113 96 Gaitzsch 1978, 16; H.-J. Kellner: Der römische Verwahrfund von Eining. Münchner Beitr. zur Vor-und Frühgesch. 29, Mün­chen 1978 97 Mutz 1976, 24 98 L. Jacobi: Das Römerkastell Saalburg bei Homburg vor der Höhe. 1897 99 Gaitzsch 1978,16

Next

/
Thumbnails
Contents