Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban

Az ábrázolásokon a „földi kovácsok" is megjelennek; többnyire sírkövek domborművein találkozhatunk velük. A beaune-i múzeumban őrzött sírsztélék egyikén Marcellus mestert örökítették meg/

6 aki jobbkezében kalapácsot, baljában fogót tart (11. kép). 11. kép Marcellus kovácsmester ábrázolása egy beaunei sírsztéléről (Esperandieu 2052 nyomán) 12. kép Martius kovácsmester ábrázolása Autunból (Esperandieu 2739 nyomán) Némileg eltér az eddig tárgyalt ábrázolásokétól Martius Saint-Rochban talált sírsztéléje.

87 Az el86 E. Esperandieu: Recueil général des bas-reliefs de la Gaule 1910,2052; CIL XIII 2854 87 Esperandieu 1910,1877; CIL XIII2739 hunytat itt baljában fogóval, jobbjában edénnyel ábrázolták (12. kép). Egészalakos sírkő mutat be egy kovácsot a britanniai Yorkból. A mélyített fülkében álló, exomisba öltözött mester itt is kalapácscsal jobbkezében ábrázolták (13. kép), míg baljában a forceps látható, amelyet az üllőre téve tart.

88 Az ügyeskezű kovácsok közül többen kiemelkedhettek, kisebbfajta vagyont is szerezhettek. Ennek köszönhetően állíttathattak maguknak díszes sírköveket, amelyen saját magukat is ábrázoltathatták. 13. kép Kovácsot ábrázoló sírkő Yorkból (McWirr 1982 nyomán) A római kovácsmesterség (ars ferraria) igen fejlett volt; számos eszközt volt képes sorozatban gyártani, tehát egyfajta tömegtermelésre is be tudott rendezkedni. Ez az iparág mind a hadsereg, mind a mezőgazdasági termelés igényeit ki tudta szolgálni. Valamennyi légiónál dolgozott fegyverkovács, akire már a fegyverek karbantartása, javítása miatt is szükség volt.

89 A Notifia dignitatum által említett fabricae armorum, a császárkor végén már olyan manufaktúrák voltak, amelyben sok 88 A. McWhirr: Roman Crafts and Industrie. Shire Archaeology 1988, 21, pl. 13 89 E. Kornemann: Fabri. PWRE VI.(1909) 1919-