Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban
mek működtek. 61 Szögletes hasábalakúra kovácsolt 5-6 kg súlyú vasrudak kerültek elő Intercisában és Alsóheténypusztán. 62 3 • 5. kép Kettős piramis-alakú vastömbök az Andernach melletti Martinsbergről. (Mutz 1976 nyomán) A bányák (ferrariae) elvben állami tulajdonban voltak, amelyeket bérlőknek (conductores) adtak. A kis bérlőktől a bérleti díjat a procurator külön megbízás keretében szedhette be. 63 A noricumi vasbányák bérlői (con(ductor) fer(rariarum) N(oricarum)), akik szinte félhivatalos személyeknek minősíthetők 64 egy Isisnek állított feliraton tűnnek fel. 65 A felirat további részének feloldása vitatott. R. Egger a N(oricarum) után álló P és D betűket P(artis) D(imidiae)-ként olvasta, azaz a feliraton szereplő személyek az osztott noricumi vasbányák bérlőinek tartotta. Vele szemben mások a P(annonicarum)( et) D(almaticarum) feloldást javasolták; 66 ezek szerint a bérlők egy Noricumot, Pannoniát és Dalmatiát is magábanfoglaló nagy bányakerület igazgatásával álltak kapcsolatban. Magunk részéről R. Egger olvasatát tartjuk valószínűbbnek. A bérlőknek, akikkel meghatározott idejű szerződést kötöttek - amint azt a lex metalli Vipascensis-ből 61 T. Lolic: Siscia. In: The autonomous towns of Noricum and Pannónia. Situla 41, Ljubljana 2003,144 62 Gömöri J.: A kézművesség emlékei. Magyar Régészet az Ezredfordulón, (szerk. Visy Zs.) Budapest 2003, 246 63 Fitz J.: A pannóniai bányák igazgatása. Alba Regia 11 (1971) 156 m Winkler 1977, 215 65 CIL III 4809= Dessau ILS 1477 66 Dusanicl977, 82 megtudjuk - haladéktalanul meg kellett kezdeni az érc kitermelését, mert késedelem esetén a bérlő elvesztette jogát a bányára. A bányák használatáért természetesen fizetni kellett. A vasbányák adójának behajtásáért a procurator vectigalis ferrariarum volt felelős. Galliából több feliratról ismerjük ezt a tisztséget; ennek nyomán tett javaslatot H.-G. Pflaum az egyik felirattal kapcsolatban procurator vectigalis ferrariarum Pannóniáé Superioris? feloldásra. 67 Ez a kiegészítés vitatható annak ellenére, hogy joggal feltételezhetjük, hogy pl. a Sopron környéki vasérc lelőhelyeket a rómaiak már ismerhették. Logikusnak tűnik az a feltevés is, miszerint a pannóniai és a dalmáciai bányákat közös igazgatás alá vonták, 68 akárcsak Marcus Aureliustól kezdve az ezüstbányákét (ennek élén állt a procurator argentariarum Pannoniarum et Dalmatiarum). A közös ezüst- bányaigazgatás központja Dalmáciában, Domaviában lehetett. 69 A vasbányák közös igazgatása ezzel szemben nem bizonyítható, sőt a pannóniai vasérc- lelőhelyekre vonatkozó feliratok olvasata, értelmezése is vitatható. Egy - S. Mrozek által tévesen procurator) fe[rrar(iarum)] [Panjnonicarum-nak olvasott felirat valójában a noricumi bányaigazgatásrra vonatkoztatható; helyes feloldása valószínűleg [proc. fe]rrariar(um) [Noric]arum7° Antoninus Pius uralkodása idején a pannóniai bányákat közvetlen állami irányítás alá vonták. 71 Nem tudjuk, hogy ez az „államosítás" a vasbányákat is érintette-e, de ennek feltételezése logikus, ha arra gondolunk, hogy a noricumi vasbányák élén procurator ferrariarum Noricarum állt. Egyébként is az értékes bányavidékeket gyakran választották le az adott provinciáról és külön igazgatás alá helyezték. Ezt bizonyítja a lex metalli Vipascensis, amely külön határozta meg a bányakerület határait, s ugyanígy a vasércben gazdag noricumi bányavidéket is, mint koronabirtokot a provinciától független császári procurator igazgatta. 72 A bányakerület vezetésével megbízott procurator munkáját császári rabszolgák - feltehetően jó szakemberek segítették (vilici, vicarii)7 3 A noricumi bányvidéken kívül ilyen vilicus officinarum ferrariarum szerepel a dalmatiai feliratokon is a III. sz. második negyedében. 74 A dáciai aranybányák körzetében, Verespatakon talált feliratok még más tisztségviselőket is 67 H.-G. PflaunvProcurator.PWRE XXIII. 1957,124068 Duáanic 1977, 89- szerinte a ferrariae Pannonicae et Dalmaticae központja Ljubija környékén kereshető. Ugyanitt önálló ferrariae Pannonicae-t feltételez M. Zaninovic: The economy of Roman Dalmatia. ANRW II .6. Berlin-New York 1977,796 69 Fitz 1971,154-155; Dusanic 1977, 66, 89 7 ° Fitz 1971,156 7 1 Fitz 1971,154 72 G. Alföldy: Patrimonium Regni Norici. Bonner Jb 170 (1970) 163-177 ez a patrimonium Karinthia északi részét és Stájerországot foglalhatta magában 73 G. Piccottini: Votivaltar aus Kärnten. In: Römische Geschichte, Altertumskunde und Epigraphic. Festschrift für Artur Betz zur Vollendung seines 80. Lebensjahres (hrsg. E. Weber, G. Dobesch). Wien 1985, 467-, 7. lj.; G. Winkler: Reichsbeamten von Noricum und ihr Personal. Sitzungsber. Österr. Akademie der Wiss. Phil-hist. Klasse 261,1969,164-165 74 CIL III 13239; Dusanic 1977, 84; Zaninovic 1977, 796
