Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban
említenek, így dispensator-t (pénztáros) vagy tabularius-t (irattáros), librarii-t (könyvelők), akik a bányaigazgatóság munkájában vettek részt. 75 A bányavidéket gyakran kisebb erődök (castella et réfugia) védték, ahová később a lakosság is behúzódhatott veszély esetén. 76 A bányákból nyert ill. az olvasztókemencékben kiolvasztott vasat a kovácsműhelyekben dolgozták fel. A kovácsmesterség a legrégibb fémfeldolgozó tevékenység, amelyet már a vas felfedezése előtt is folytattak. A mesterség technikája az évezredek során alig változott, de hosszú fejlődése folyamán mindig finomodott. A kovács kvalifikált iparos, aki rendszerint több segéd munkáját is irányította, kalapácsütésekkel adva meg a munka ütemét. 6. kép Kovácsműhely ábrázolása egy aquileiai sírsztélén (Gaitzsch 1978 nyomán) Az ókori kovácsműhelyekről több ábrázolást ismerünk; ezeknek egyike az aquileiai múzeumban található. Egy 1908-ban Belignában talált sírsztélé alsó részén, a töredékes feliratos mező alatt ábrázolták magát a műhelyt (6. kép). A relief mező középső részén látható a kovács (faber, opifex ferrarius), aki zsámolyszerű széken ül, exomisban, - ez a ruhadarab jobb vállát és karját szabadon hagyja. A mester balkezében egy fogóval (forceps) izzó munkadarabot tart az üllőn; jobbjában kalapács (malleus), amellyel alakítja. Jobbra a mester szerszámai, mintegy kinagyítva; itt újból feltűnik a fogó, a kalapács és a reszelő; sőt ezek alatt a kész termék, egy tolózár-szerkezet is. Balra a segéd látható, aki egy táblaszerű védőlap mögött fújtatóval (follis fabrilis) igyekszik felizzítani a kemencét. A kő alapozásra helyezett kemence ház formájú. 77 A kovácsműhelyt mutatja be a rómavárosi Domitilla katakomba sírtábla-ábrázolása is (7. kép). A mester itt is exomist visel, de állva; lépéshelyzetben dolgozik az üllőn, csakúgy mint a ferrarai vagy a 75 Mrozek 1977, 108; Pólay E.: A dáciai viaszostáblák szerződései. Budapest 1972,178 76 Zaninovic 1977, 798 77 A. Calderini: Aquileia romána 1930,319;; S. Panciera: Vita economica di Aquileia in etá romána. 1957, 29; G. Brusin: Aquileia. Guida breve. Padova 1970, 73; A. Mutz: Die Kunst der Metalldrehens bei den Römern 1972, Abb. 1 pesaroi sírkövek kovács ábrázolásain. 78 Jobbjában kalapács, balkezében a fogó, benne egy nagyobb munkadarab, amelyet az üllőn tart. A fordított gúlaalakú üllőt itt is lábazatba helyezték. A kovács mögött a kemencét láthatjuk, amelynek tüzét a mesterhez hasonlóan exomisba öltözött segéd éleszti fújtatóval. 79 A kovácsműhely sötét, mivel a mester csak így tudja nyomonkövetni a vas izzását, amit annak színe árul el leginkább. A sötétvöröstől (700 C°) a fehéren izzóig (1300 C°). A kovács ennek a színskálának különböző árnyalatait érzékelni tudja, s eszerint végzi munkáját 80 . A felizzított vas aránylag gyorsan lehűl, ezért a kovácsnak gyorsan kell alakítani a munkadarabot. Plinius is arra figyelmeztet hogy „A tűzzel hevített vas, ha nem edzik meg kalapácsütésekkel, tönkremegy. Amikor vörösen izzik, nem alkalmas arra, hogy kalapáccsal alakítsák, de azelőtt sem, hogy elkezd fehéredni". 81 7. kép Kovácsműhely ábrázolása a Domitilla katakombából (Krzetzschmer 1967 nyomán) Ha magának a kovácsműhelynek ábrázolása nem túlságosan gyakori, a mestert - akár az égi, akár a földi kovácsot - több szobor, relief vagy kisművészeti alkotás is bemutatja. A Hausen an der Zabernben talált nagyméretű Jupiter oszlop Vulcanus alakja ugyanúgy kalapácsot és fogót tart kezeiben, mint a fentiekben bemutatott aquileiai vagy a rómavárosi emlékeken; ugyanakkor itt a kovácsistent nem munka közben mutatja be a négy istenséget ábrázoló oszlop (8. kép). Vulcanust exomisban látjuk, fején kerek sapkával; a fogót a rombuszalakú üllőn tartja, amelyet valószínűleg fa keretbe helyeztek. 82 Jobbjában nagy kalapácsot tartó Vulcanust ábrázol egy Augstban 1963-ban talált bronzszobrocska; a fogó, amelyet balkezében tartott, nem maradt meg (9. kép). 78 Zimmer 1982,179, Nr. 112,180, Nr. 113 79 U.E. Paoli: Das Leben im alten Rom. 1948 Abb.32; F. Kretzschmer: Bilddokumente römischer Technik. 3. Aufl. 1967, Abb.13. A Domitilla katakombáról ld. C. Pavia: II labirinto delle catacombe. Collana Archeologica. Bologna 1987, 53-65; U.M. Fasola La catacomba di Domitilla 80 A. Mutz: Römische Schmiedehandwerk. Augster Museumsschriften. Äugst 1976,12 81 Plinius, NatHist XLIII 82 W. Gaitzsch: Römische Werkzeuge. Limesmuseum Aalen 19, 1978,30, Abb.l
