Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban

birtokközpontokban gyakran található vas-feldolgozó műhely. Pannóniában ilyen működhetett az örvényesi villában,

35 vagy Petőházán.

36 c) et in usum humanae vitae multiplia commoditate porrigitur (az emberi élet szükségleteihez sokoldalú kényelmet biztosít) Ez utóbbi a legkülönbözőbb háztartási eszközöktől kezdve (balta, fúró, gyalu) a ház tartozékain át (vas ablakrácsok, keretek, zárak, kulcsok, szegek,

37 ácskapcsok) a fürdők vízellátásához szükséges nagyobb tartályokig és azok tartó szerkezetéig (amelyhez 250-300 kg vasat kellett felhasználni) mindent magában foglal.

38 A vasat részben felszíni fejtéssel nyerték

39 (ún. officináé), többnyire azonban mélyre ásott kútszerű aknákban (putei), vagy folyosőszerú tárnákban (cuniculi) termelték ki. A tárnák mélysége, a beomlás veszélye miatt fa védő bélésre, támpillérekkel való alátámasztásra volt szükség,

40 ezeknek maradványait a Lysa Góra-i császárkori bányákból is ismerjük (2. kép).

41 A cuniculi profilja a karinthiai Hüttenberg bányáiban jól látható.

42 A bányászok munkakörülményeiről, a vájatok gyakori omlásveszélyéről Plinius

43 tájékoztat bennünket. Ebből megtudjuk, hogy a hegyeket kivájva nagy távolságra is vezettek tárnákat, olajmécsesek fényénél. Mécsesek, munkaeszközök, vágó csákányok, vas ékek, kalapácsok is kerültek elő a hispániai és a hüttenbergi bányákban.

44 A bányász felszerelések közt víztelenítő pumpát és vödröket is találhatunk, mint a hispániai Sotul Corondan, Huelvában (3. kép).

45 A bányáknál igen nehéz a római kori „tárnák" megfigyelése, mivel a vasérc-lelőhelyeken a későbbi korokban (középkor, sőt a törökkor) is folyt a kitermelés, amelynek során a római vájatok megsemmisültek.

46 Ende der Türkenherrschaft). Zalai gyűjtemény 19, Zalaegerszeg 1982 35 Szentléleky T.: Az örvényesi bronzmécses. VMMK 4 (1965) 103. 36 Gömöri J.: A kézművesség emlékei. Magyar régészet az ezredfordulón (szerk. Visy Zs.). Budapest 2003, 246 37 Az inchtuthilli legiotáborban pl. 12 tonna vasszeget és számos más vaseszközt találtak, amelyet a XX. Legio katonái hagytak hátra, amikor az egységet visszavonták. Ld. L.F. Pitts- J. K. St. Joseph: Inchtuthill:. The Roman Legionary Fortress.. Bitannia Monogr. Ser. 6. London 1985 38 A.Mc Wirr: Roman Crafts and Industrie. Shire Archaeology 1988, 22; W.H. Manning: Catalogue of the Romano- British Iron Tools, Fittings and Weapons int he British Museum. British Museum Publications 1986 39 Pleiner 1964, 41; S. Duëanic: Roman mining in the Danubian Provinces. ANRW II.6, Berlin- New York 1977, 92 40 Plinius, Nat.Hist. XXXIII.68 - ligneis columnis suspenditur - ld. K. Bielenin: Lysogórski okreg górniczo-hutniczy z okresu wplywów rzymskich ((Bergwerks- und Verhüttungsgebiet der Römerzeit in Lysa Góra). Rocznik Swietokrzyski 1 (1962) 97-149 41 peiner 1964,42 42 Pleiner 1964,59 43 Plinius, Nat. Hist. XXXIII.70 44 W. Schmid: Norisches Eisen in: Beiträge zur Geschichte des österreichischen Eisenwesens. Wien - Berlin - Düsseldorf 1932, 5- ; Pleiner 1964,59 45 Pleiner 1964,58 46 E. Pasalic: Production of Roman Mines and Iron-Works in West Bosnia. ArchJug 6 (1965) 81 2. kép Császárkori vasérc-bányászás nyomai a lengyelországi Szentkereszt hegységben (Pleiner 1964 nyomán) 3. kép Bányász tárnák és bányászati eszközök a római korból (Pleiner 1964 nyomán) A kifejtett ércet - a homályban egymásnak továbbadva - kosarakban hordták ki a bányászok éjjel-nappal. A nehéz munkát gyakran rabszolgák vagy elitéltek (damnati ad opus metalli) végezték, de szabad bérmunkások (mercennarii)) is dolgoztak a bányákban. Ezek többnyire más provinciából érkező szakemberek lehettek. Munkabérüket szerződésben rögzítették, amint ezt a verespataki viaszostáblák igazolják; igaz ezek nem vas-, hanem