Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban

NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Ferrariae et ars ferraria A vas kitermelése és feldolgozása a római korban GABLER Dénes Kr. e. 170-ben követek érkeztek Romába az Alpokon túli kelták királyától, Cincibilustól. A senatus előtt a király testvére tett panaszt, mivel C. Cassius Longinus consul előző évi hadjárata során végigdúlta az alpesi törzsek, szövetségeseik földjét és sok ezer embert hurcoltatott el rabszolgának. Hasonló panasszal éltek a carnusok, a histriaiak és a japodok is. A senatus ugyan nem helyeselte a consul eljárását, de távolléte miatt a vizsgálatot elhalasztották. A követek viszont fejenként 2000 ast kaptak ajándékba, a két királyi fivért pedig egyegy 5 fontos arany nyaklánccal, öt 25 font súlyú ezüstedénnyel, két felszerszámozott lóval és lovásszal ajándékozták meg. A kíséret tagjai lovassági fegyvereket és köpenyeket és más ruhaneműket is kaptak, továbbá megengedték azt is, hogy 10 lovat vásárolhassanak és vihessenek ki Itáliából. A Livius (XLIII. 5) által leírt követjárás, a panasztevő két király és kíséretének ajándékokkal való elhalmozása szokatlan eljárás volt Róma részéről, különösen ha arra gondolunk, hogy fegyvereket és lovakat, tehát fontos hadi felszerelést is adtak ajándékba, holott a barbároknak általában tiltották még a lovak vásárlását is. A különleges bánásmód oka nyilván nem is annyira a sérelem orvoslása volt, hiszen ügyes diplomáciával a vizsgálatot is elhalasztották, hanem a rex Gallorum megnyerése, amelyhez fontos római érdek fűződött.

1 A protestáló Cincibilus és fivére ugyanis kétségkívül a norikus királyság uralkodói voltak,

2 akikkel Róma már 170 táján hospitium publicum, azaz egyfajta állami szintű vendégbarátsági viszonyt tartott fenn.

3 Ez a hospitium publicum 1 C. Cassius Longinus hadjáratához Id. E. Polaschek: Noricum. PWRE XXXIII. 1936; 974; F. Cassola: La politica romána nell' Alto Adriatico. Antichità Altoadriatiche 2 (1972) 56 -. 2 G. Zippel: Die römische Herrschaft in Illyricum bis auf Augustus. Leipzig 1877, 108; G. Alföldy: Noricum. London- Boston 1974, 32; G. Winkler: Noricum und Rom. ANRW II.6. BerlinNew York 1977, 188-189; G. Dobesch: Die Kelten in Österreich nach den ältesten Berichten der Antike. Wien- Köln- Graz 1980, 108-157; L. Dyson: The Creation of the Roman Frontier. Princeton 1985, 62-72 3 G. Dobesch: Zum hospitium publicum zwischen Rom und dem Regnum Noricum. RömÖst 4 (1976) 17-37; G. Piccottini: Die Stadt auf dem Magdalensberg - ein spätkeltisches und frührömisches Zentrum im südlichen Noricum. ANRW II.6. Berlin - New York 1977, 290-291; M. Sasel - Kos: The End of the Norican Kingom and the Territorium of the Provinces of ill. egy Kr. e. 120 táján a regnum Noricummal kötött barátsági szerződés biztosította azt, hogy norikus kereskedők működhessenek Észak-Itáliában ill. római kereskedők telepedhessenek le a királyság területén

4

. A különleges érdeklődés, a szoros baráti viszony oka kétségtelenül a ferrum Noricum, a noricumi vasérc volt a terület ólom és cink lelőhelyein kívül. A mai Karintia és Stájerország területén létrejött kelta királyság gazdag vasérc (sziderit, ankerit és limonit) lelőhelyeit már jól ismerték a rómaiak.

5 A jó minőségű érc és a norikusoknak a feldolgozásban való jártassága egy, az ókori világban egyedülálló, acél minőségű vas előállítását tette lehetővé.

6 A ferrum Noricum keménysége, kovácsolhatósága miatt értékes vas volt. A rómaiak számára a fenti szövetségi, barátsági szerződések lehetővé tették, hogy az érc lelőhelyek közelében, a norikus királyság központi területén olyan kereskedő kolóniát (egyfajta conventus civium Romanorum, qui consistunt negotiandi causa in regno Norico) hozzanak létre a Magdalensbergen, amely békés kapcsolatok révén biztosította e stratégiailag fontos iparág termékeinek megszerzését

7

. Színes fém és vas feldolgozás magán a városias jellegű magdalensbergi településen is folyt már annak korai periódusában is.

8 Több mint 300, sok esetben a Noricum and Pannónia. Akten des IV. Intern. Kolloquiums über Probleme der provinzialrömischen Kunstschaffens (Hrsg. B. Djuric -1. Lazar). Situla 36. Ljubljana 1997,21-26 4 Piccottini 1977, 291 5 A ferrum Noricum-ra vonatkozó, valamivel későbbi forrásokhoz Plinius, Nat.Hist. 34; Strabon 5,1,8, Horatius, Epod. 17,71, Carmina 1,16,9, Ovidius, Metamorphoses 14, 712- ld. H. Vetters: Ferrum Noricum. Anz. Öst.Akad. 103 (1966) 1676 O. Schaaber: Beiträge zur Frage des norischen Eisens. Metallkundliche Grundlagen und Untersuchungen an Funden vom Magdalensberg. Carinthia 1

153 (1963) 129- ; H. Straube- B. Tarmann- E. Plöckinger: Erzreduktionsversuche in Rennöfen norischer Bauart. Kärntner Museumsschriften 35. Klagenfurt 1964; H. Malzacher: Der norische Stahl. Carinthia I. 160 (1970) 611-623 7 „eine italische, auf schwierigem Berghang inmitten der Noriker gelegeen Stadt"- ld. G. Dobesch: Zu Virunum als Namen der Stadt auf dem Magdalensberg und zu einer Sage der kontinentaler Kelten. Carinthia 1.

187 (1997) 107-128 8 H. Straube mit Beiträgen von H. Dolenz, G. Piccottini: Ferrum Noricum und die Stadt auf dem Magdalensberg. Wien- New York 1996; E. Dolenz: Eisenfunde aus der Stadt auf dem Magdalensberg. Arch.Forschungen auf dem Magdalensberg 13. Klagenfurt 1998