Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
KNÉZY Judit: Iparosok számlái, elszámolásai a 18-19. században (Jászberényi példák alapján néhány kutatási szempont)
zadban konkurreniát jelentettek a vasárusok készleteikkel, bizonyos termékek esetében a cigánykovácsok is. 6 Ezen kívül versenytársak lehettek más helységek kovácsai is. Erre is találunk adatokat. Név és lakóhely szerint említett más helységekben lakó kovácsokkal is végeztettek munkát. Különösképpen az úton járók szorultak rá, hogy betérjenek egy-egy patkolókovácshoz. 1761. április 6.-án Jászberényben a katonaság részére állított lovakra 26 db új patkó feltételéért (egy ára 9 kr) és 24 „ócska" patkó feltételéért (egy db ára 3 kr) összesen 5 forint 24 krajcárt fizettek a jászalsószentgyörgyi bírónak. 1761. június 28.-án Jászladányban megpatkolt lovakért 5 Ft 53 krajcárt adott Jászberény második bírója. 1808-ban Sass Mihály diósgyőri kovács 100 lópatkót adott el a városnak - egy párt 30 krajcárban számítva - összesen 25 pengőforintért. 7 A vásárok is lehetőséget nyújtottak arra, hogy más vidékek iparosaitól szerezzen be a város eszközöket, nyersanyagokat. A városokban tartózkodó katonaság elszállásolása, etetése is szerepel a város számláiban, de elvégeztették a katonaság lovainak patkolását, az állatok etetését (abrak, árpa, széna), itatóvödreinek, tárolóedényeinek (dézsa, rocska, hordó) abroncsozását is. A máshonnan való kovácsok közül Mátyási Márton kecskeméti lakosnak a Jászberény Alsó pusztán lévő, a város épületeire és szekereire való vasalásokért fizettek 20 rénes forintot 1808. június 20-án. Molnár István kovácsmester a tehéncsorda vályúját vasalta meg 1808-ban. 8 1803. május 7.-én és szeptember 19.-én kelt számla Kollár János - valószínűleg helybéli kovácsmester munkáit vette sorba. Különlegessége, hogy a munkák jelentős részét a város szárazmalmainak kovácsmunkálatai tették ki, fennmaradt az árak rögzítése is. A jászsági területekről szóló kovács árszabások közül csak az 1780. említi először - bár szűkszavúan - a malmokban végzett kovácsmunkát: „Malomkorong vasának készítése (ár nélkül), Korongvas aczélozása, serpenyőinek újításával 1 fl, ugyan Korong vasnak nyakazása 1 fl 50 d." Az 1812. évi árszabás kicsit részletesebb: „Malom csákány élesítése 4 xr, Korongvasnak nyakba való nádolása és atzélozása 3 fl, korong vasnak forrasztása 1 fl 30 xr). A Kollár Jánossal készíttetett munkái között még voltak vas munkaeszközök, épület- és kocsi vasalások is. Az első számla 37 forint 20 karcárról szólt, melyből „a tized levonása után 33 forintot és 20 krajcárt kapott kézhez: „Belső malomba három korongot és az guzsaly vasat, lesz kit újonnan 12 f. xr Ugyantsak oda az három korongot fészkestül megacéloztam 4 f 30 Item az Külső malomba három korongot acéllottam mind fészkestül 4 f.30. Vasaltam az külső malomban 4 malomvékát 5 f 20 6 SPÓNER 2006.73-82. 7 MMgMA III. 100. 8 MMgMA III. 169. Tsináltam az Kőpincénél való külső ajtóra, harmadfél sukkos hevedert Sark vasastul és kaptsoktul 5 f 12 Tsináltam 8 új tsáklyát 4 f Tsináltam 6 jégtörő üsztökét 2 f 30 Tsináltam az béreseknek 3 új vasvillát 2 f Vasaltam 2 új kereket új vasakkal és 5 fürhénccel 3f 30 Egy korongot acéllottam fészkestül 5 f 24 xr" A későbbi munkák esetén is levonták a tizedet is így 23 forint 24 krajcárt fizetett ki Kőszeghy Menyhért nótárius és Alevander József másodbíró: „Belső malomban egy korongnak a nyakát, fészkét újonnan 4 f megint ugyancsak oda acéllottam két korongot fészkestül 3.f Vasaltam az Jabak Pista kotsijában 4 új kereket újonnan új vasakkal 5 f Tsináltam a Gotfil házánál való nagy kapura nyakvasakat, és fészket, Tsapokat és ami hozzája szükséges volt, mind újonnan 2 f Tsináltam az Külső malomban két korongnak az nyakát, fészkit és az guzsfalasat is mind újonnan beletsináltam 8.f. ugyan tsak az Belső malomban ily módon egyet tsináltam. 4 f. 9 1806. április 4.-án Kelemen Mihály nevű kovácsmester a város kiselejtezett lovaiból egy pár hámos lovat vett meg 30 rénes forintért. 10 .1807-8ból kelt három számlája is, egyik legrészletesebb a saját szavaival lediktált számla 1808. augusztus 31.-érői, melyért 31 „rforint 21 krajcárt" kapott. E munkák is elsősorban a szárazmalmok berendezésének javítását célozták, de a város más ingatlanain végzett javításokat is (város kútja, tanyai háza). „Város kertében való kútra új ostor, új vassal Tanyai házhoz 48 nagy szögeket 8 cöllöppel új vasból 7 új szeget 9 collost Belső malomba Belső malom vizi kerekibe egy tsapot Egy korongot 9 coll vastagságúra a Belső malomba Allyát végét aczéloztam" 11 : A célom nem az volt, hogy a limitációk 12 és a számlák árait összehasonlítsam e töredékesen fennmaradt számlák adataival. Csak arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy milyen adatokkal egészíthetik ki a számlák, elszámolások az árszabások tételeit. Lehetne bőségesen arról is szólni, hogy mi mindenre nem adnak választ ezek a nyugták, és munkavégzés összesítések. Mindkét témához bőségesebb forrásanyag vizsgálatára lenne szükség. lJ MMgMA III. 401. 1(1 MMgMA III. 173. " MMgMA III. 169. 12 1747, 1780, 1812. 1813. évből rendelkezésre állnak a jász és kún területekre árszabások H. CSUKÁS 2004. 152-153, 180-183,222-224.
