Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

MAJTÉNYI György: Mesterség és identitás. Cigány szegkovácsok küzdelme az államosító hatalommal a magyarországi szocializmusban

nemzetiségi, közelebbről a cigány-kérdés helyes, emberséges megoldásaként meghatározott. Szövetkezetünk »cigany-szövetkezet« és feladata a Rákospalotán élő nagyszámú, állandó munkával még ma sem foglalkozó cigányságnak a szocialista termelőmunkába való bekapcsolása. Szövetkezetünk ezt a feladatot egyre eredményesebben teljesíti."

20 A cigány szegkovács szövetkezetek, amelyeknek sajátos történelmi küldetésük volt, bár átmenetileg fenntartották e hagyományos mesterséget, természetesen a nagyipari termelés korszakában nem lehettek prosperáló vállalkozások. Bódi Zsuzsanna a csobánkai szegkovács cigány közösség történetét elemezve megállapítja, hogy a nyolcvanas években a lakatos szakma fokozatosan kiszorította a hagyományos mesterséget, s a férfiak zöme gyárakban vállalat munkát, segédmunkássá vált. Kucska Ferenc a győri szegkovácsok történetét elemezve jut hasonló következtetésekre.

21 A szegkovács mesterség nem tartozott a gyorsan fejlődő szakmák közé, s ez a helyzet a szövetkezetben sem sokat változott.

22 Az építőipar - az ötvenes évek átmeneti konjunktúrája után - egyre kevésbé használta fel a termékeiket, a fiatalabb generáció így főképp a gyárakban keresett munkát. Az 1980-as évek végére a szegkovács szakma gyakorlatilag megszűnt. A szegkovácshagyományokat őrző szervezetek azonban megmaradtak, és a rendszerváltás után több helyütt elindultak a kisebbségi önkormányzati választásokon is. A hagyomány, a közösség emlékanyagának megőrzése és ennek szimbóluma, a szegkovács mesterség segített nekik a diktatúra éveiben, az államosító hatalom szándékaival szemben is megőrizni identitásukat, különállásukat. Craft and identity. Gipsy smiths' fight against the power during the socialism This study investigates history of the Roma groups working as smith in the statesocialist period, how they could preserved their traditional craft and their old communities after the nationalization. They lived as craftsmen during the era of industrialisation within traditional circumstances selling the small, hand forged metal items. Because of social and economic changes, the Roma have taken on a different lifestyle and culture nowadays. A typical Roma craftsman is nearly impossible to find in Hungary any more. The traditional smith craft no longer exists, but these Roma communities by means of the smith tradition could preserve their integrity. 20 A szövetkezet panaszbeadvánnyal fogalmazott a BRFK-nak, melynek másolatát a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megküldte a XV. Kerületi Ügyészségnek, a Legfőbb Ügyészségnek és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Titkárságának is. A levélírók elbeszélése szerint 1959. augusztus 11-én a szövetkezet ismerkedési estet tartott egy italboltban: „Az ismerkedési est célja az volt, hogy a most szervezett galvanizáló részleg most belépett dolgozói megismerkedjenek a Szövetkezet régi dolgozóival. Tagságunk az estét kellemes hangulatban, zavartalanul és a szocialista együttélés szabályait a legteljesebb mértékben megtartva töltötte addig, amíg az alábbiakban előadandó esemény nem következett be." Egy részeg rendőrőrvezető provokálta őket a kocsmában, majd a kocsma érkezett hét-nyolc rendőr. A levél így folytatódik: „A rendőr csoport egyik tagja meglátva a csoportosulást, azonnal gumibotját használta és szövetkeztünk ellenőrző bizottságának elnökét, D. Mihályt ütlegelte. Ezzel egyidejűleg a jelenlevő rendőrök lökdösni, ráncigálni kezdték szövetkezetünk tagjait, női dolgozóinkat és megengedhetetlen szavakkal illették. »Rohadt kurva cigányok, szemét csavargó huligánok, várjatok ki lesztek irtva, csak gyertek be a rendőrségre kaptok ott.« MOL P 2153 2. d. 925. 21 BÓDI ZSUZSANNA: A gyermekek munkára nevelése. A szocializációs folyamat változásai egy szegkovács közösségben. In Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. IFA-OM-ELTE, 2001. 229233. o 22 KUCSKA FERENC: A győri szegkovácsok története. Pillanatképek a romák mútjából. Fel. szerk.: Dr. Gémes Balázs. Győr, Palatia, 1999.111-122. o.