Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
KEMECSI LAJOS: Miről árulkodik egy kontóskönyv?
vek is a kontóskönyv lapjain. Ezeknek az alkatrészeknek a javítása is a kovács feladata volt. Hasonlóan az újítás elemei közé tartozik az ún. ötödik kerékkel készített, könnyebb fordulást lehetővé tevő járművek megjelenése. A korábbi fergettyüs alvázat lassan kiszorító megoldás elsőként a fuvarosok járművein jelent meg. 23 A fuvarosokhoz köthető a kumet hám alkalmazásának terjedése a régióban. Ehhez is őrzött meg adatot a kontóskönyv 1916-ból 24 A fuvarosok járművein bukkannak fel először a rakteret lezáró deszkák, a suberes kocsiszekrény. Ennek első feljegyzése a könyvben csak 1933-ból származik 25 A különböző hordók abroncsaival való munkák szereplése a könyvben alátámasztja, hogy a más vidékeken működő kádárok egyes részfeladatait is elvégezte az értő kovácsmester. A kézi szerszámok javítását, nádalását, élezését tekinthetjük a harmadik legjellemzőbb feladatkörnek. A kontósköny vezetésének ideje alatt mindvégig készítették és javították a széna- és szalmavágókat, a kaszaüllőket, baltákat és fejszéket. Egyes esetekben a megrendelő foglalkozásához kötődően sikerült a szerszámkészlet elemeit feltárni, így például a malombérlő Deutschländer Vilmos rendszeresen élesíttette a kővágókat, javíttatta malom gépezetét. 26 A másodlagos funkcióban használatos, takarékos megoldások részeként a kovácsmester rendszeresen készített az elvásott eszközökből, szárvágókat, nádvágókat. 27 Gyakran javították a rossz hordókat, abroncsokat. Előfordult, hogy a „hordó oldalát bepléhezték abroncsok alá". 28 A kocsik, szekerek legsérülékenyebb alkatrésze a kerék, melynek javítása rendszeres feladata volt a kovácsnak 29 A kerekekhez hasonlóan sérültek a meredek hegyoldalakon jó szolgálatot tévő kerékkötő láncok. Az Észak-Dunántúlon ismeretes változatos fékezési módok közül különösen az „élesre kötött" kerék fékezése rongálta a járművet és az utakat egyaránt. A kovácsmester szakmai ügyességét és szinte általános feladatait igazolják az apróbb-nagyobb bejegyzések melyek a megrendelők házaihoz, eszközeihez szükséges fémmegmunkáló feladatokat őrizték meg számunkra. 30 Egyes bejegyzések igazolják a tatai gazdálkodók technikai eszközeinek változatos és modernizálódó jellegét. így szerepel23 1916. május 21. „kiskocsi alá 1 uj ötödik kerék feligazittása..." (74. o.) 24 1916. június „komot kapcsára uj szegletes muter" (77. o.) 25 Molnár Sándor „suberléczbe 2 uj sroffal felvasalva" (228. o.) 26 1916. március 3-án a malom gépezethez készült 1 új csavar, a talicskára sin, csákány élezése (73-74. o.) 27 Pl. „vellából kapacs csinálva" 1915-ben. (68. o.) vagy „kaszából 2 nyélbe irtó csinálva" (71. o.) 28 Molnár János 1918. (70. o.) 29 Gyakori megoldás a megrepedt talp csavaros összeillesztése. 30 így pl. kapuforgó forrasztás, hernyószedő rugó javítása, kapukulcs forrasztása, jégveremhez kapocs, sparhelt öntött rámára fülek, csöbörre új fül, kemence ajtóra új elzáró, csengőbe új ütő, vonyogó szakálla, stb. nek a különböző permetezőgépek, kénegező, répaőrlő javításai is. A kovácsmester állatgyógyító tevékenységét elsősorban a gyógypatkók alkalmazása jelezte a könyv adatai közül. Az egyik legfontosabb tavaszi illetve őszi munka az ekevasélezés volt. Ez sok munkával járt, hiszen kikalapálást követően reszelni, megedzeni, élezni is kellett az ekevasat. Kivételesen más jellegű bevételeket is rögzítettek a könyvben. így néhány alkalommal szerepel, hogy „kapállot adtam 1 napra 4 K." 31 Az állandó megrendelők rendszeresen készpénzben fizették adósságukat. Azokban az esetekben - ez átlagban a munkáknak csak 15 %-a - amikor az elvégzett munka fejében pénz helyett más szerepel ellenszolgáltatásként, a legkülönbözőbb megoldások fordulnak elő Az évek során fuvar, ledolgozás, termény-kenyérgabona, takarmány, bor, nyersanyag egyaránt szerepel az elszámolásban. 32 Egy alkalommal még viseleti darabot is elfogadott a mester munkája ellenértékeként: „Kiska András adott kendőt fejre 2.20." Előfordul a vegyes fizetés, mikor egy részét az összegnek készpénzzel, más részét terménnyel fedezték. 33 A pénz helyetti ellenszolgáltatások aránya elsősorban az első világháború utolsó évében növekedett meg. 34 Sajátos csere történt 1919-ben mikor az elvégzett munka fejében két élő malacot kapott a kovácsmester. Ám két héten belül az alábbi feljegyzés tudósít a malackák sorsáról: „máj. 15. ekkor kocsis látta a malacot lik megdöglött irtam ajánlott levélben, megdöglött a 2ik is." 35 A vitás helyzetet csak a későbbiekben kapott 4 zsák finom liszt oldotta meg. Előfordult az is, hogy a kovácsmester a neki hitelező csemege kereskedő (Weisz Henrik) adósságának egy részeként szerepeltette a saját adósságát. Szintén olcsóbbá tette a munkát mikor a megrendelő hozta a felhasznált nyersanyagot („vasat hozott"). Az ilyen jellegű bejegyzések aránya igen alacsony a kontóskönyvben, nem éri el a 2%-ot sem. Hasonló eredményekre jutottak a korábbi szakirodalomban szereplő két kontóskönyv adatai alapján azok kutatói is. Boross Marietta 1974-ben írja le a Kisalföld déli részéről származó könyv segítségével annak szerepét a kovácsmester tevékenységében. 36 Bodgál Ferenc példamutatóan alapos munkájában pedig egy ároktői kovács kontós31 Sebestyén Jánosnak, 1917. (88. o.) 32 Szerepel: kukorica, bab, árpa, finom liszt, kutya liszt, árpa dara, krumpli, Fuvarként leggyakrabban a fa szállítására utalnak a bejegyzések. 33 Pl. 1914. október 10. „1 új kiskocsi készült Dávid Sándornak fája 32 kr, tengely 90 kr, a vasai 38 kr körül adott 100 krt, adott összesen 15 zsák kukoricát 3 K zsákja." (65. o.) 34 A vitás helyzeteket is megőrizte a könyv pl: 1918. április 25én ifj. Szálai Józsefnél szerepel egy bejegyzés „elküldtem mert 5 kilo krumplit 6 K akart adni" 35 Kontóskönyv 122. o. 36 Boross 1974.109.
