Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

H. CSUKÁS Györgyi: Kovács-munkák a 17-19. század eleji árszabásokban

NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Kovács-munkák a 17-19. század eleji árszabásokban H. CSUKÁS Györgyi Előadásomban egy olyan forráscsoport felhasz­nálásának lehetőségeiről szeretnék beszélni, amely szorosan kapcsolódik Bodgál Ferenc munkásságá­hoz. Bodgál Ferenc egy sor 17-18. századi kovács­árszabást tett közzé Magyarország északkeleti te­rületéről a Néprajzi Közlemények 1964. évi IX. számában, és az árszabásokból levonható követ­keztetéseket számos tanulmányában hasznosítot­ta. 1 Az MTA Néprajzi Kutatóintézete Flórián Mária vezetésével az árszabás-kataszter alapján nagy­számú megyei limitációt gyűjtött össze magyaror­szági levéltárakból. 2 Ezeket tematikus, szakmák szerinti csoportosításban, azon belül időrendben, megyék szerint adtuk közre „Az Mester Emberek míveinek árazása" c. sorozat 10 kötetében. Noha az összegyűlt anyag korántsem teljes olyan tekintet­ben, hogy lefedné a történeti Magyarországot, és minden korszak képviselve lenne benne - így ép­pen Erdély és a vasbányászat, vasművesség tekin­tetében fontos egyes felső-magyarországi megyék alig, vagy csak a Rákóczi-szabadságharc korából vannak képviselve - az összegyűlt jelentős anyag így is nagy mértékben bővítheti ismereteinket. Előadásomban az idő rövidsége miatt csupán arra tehetek kísérletet, hogy néhány példa kiemelésével felhívjam a figyelmet, milyen lehetőségeket rejt a kutatás számára ez a forráscsoport, egyúttal a for­ráskritika szükségességére is figyelmeztessek. Elő­adásomhoz a „Vásárosok, kovácsok, kerékgyártók, kaskötők árszabásai (1626-1821)" c. kötetben meg­jelent anyag szolgál kiindulópontul, de természe­tesen felhasználtam a korábban már publikált, főként felvidéki és erdélyi árszabásokat is. 3 Az árszabások nagy tömegének tematikus rendben történő kiadása azzal az előnnyel jár, hogy így együtt tanulmányozhatók az egymásra épülő szakmák, esetünkben a vásárosok, kovácsok és kerékgyártók, bognárok árszabásai. Másfelől egy-egy megye különböző korú árszabásai módot adnak a változások követésére. A különböző me­1 BODGÁL 1964. 272-291. 2 DOMONKOS - KISS - NAGYBÁKAY (szerk.) 1986. 3 H. CSUKÁS 2004. A publikált árszabásokra: DOMONKOS ­NAGYBÁKAY (szerk.) 1992.118-122. gyekből származó árszabások egymással való ösz­szevetése ráirányítja a figyelmet a gyakori azonos­ságokra. Az egyezést okozhatja egy meglévő ko­rábbi árszabásminta másolása - ami legtöbbször Pest-Pilis-Solt vármegye árszabásának követésében mutatkozik meg. 4 A limitációk terméklistáinak egyezése gyakran abból adódik, hogy a szomszé­dos megyék árszabásaikat egyeztették, vagy azt egymásnak megküldték. Az azonos minta alapján készült vagy egymást követő árszabások is érdeke­sek lehetnek számunkra, mégpedig nemcsak az eltérő árak, hanem az eltérő szóhasználat miatt is. Az azonos helyen, azonos, vagy hasonló árral sze­replő tételek elnevezéseinek összevetése ugyanis módot ad a különböző helyi elnevezések mögött rejlő tárgyak azonosítására. A megyei árszabásokban felsorolt szakmákat, iparosokat az ugyanazon megyéből ismert céhek­kel, iparűzőkkel összevetve, rögtön feltűnik, hogy az árszabások nem mindig képezik le azt a szak­mai specializációt, amelyet az egyéb céhes, városi iratokból ismerünk. így a cigány-kovácsok csak az északkeleti megyékben (Hont , Kishont, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Borsod, Zemplén megye) vannak külön felsorolva, noha tudjuk, hogy másutt is te­vékenykedtek. 5 Sopronban nem is jelentéktelen számban működtek patkolókovácsok, körzőková­csok, szegkovácsok, késesek, a limitációk azonban ezek munkáit is a globális „kovácsok" címszó alatt sorolják fel, vagy említetlenül hagyják. 6 A lakato­sok azonban mindig külön szerepelnek, és számos árszabásban további differenciálódást mutat a puskamívesek, vagy a sarkantyú- és zablakészítők külön felsorolása. (Ezek árszabásait egy másik kö­tet tartalmazza.) 7 Az árszabásokat egymással összevetve feltűnik az is, hogy azokban igen eltérő a felsorolt munkák száma, vagyis a felsorolás részletessége. Elsősor­ban a tömegesen készülő, leggyakoribb termékek, 4 1716-ból két árszabás is maradt fenn Heves vármegyéből. Az egyik a Pest megyei árszabást követi, míg a másik a helyi vi­szonyok szerint készült. H. CSUKÁS 2004. 95-103. 5 BODGÁL 1965. 523-527.; DOMONKOS 1991. 70-71. 6 BARTÓCZ 1988.199-200.; DOMONKOS 1980. 50-52, 67-70,92­94.; H. CSUKÁS 2004.111-112,167-168. 7 H. CSUKÁS 2005.

Next

/
Thumbnails
Contents