Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SARUSI KISS Béla: Újabb adatok a murányi vasbányászatról
szegény embernek volt hámora, akik ha azokat működtették, 50 fertiget vagy fél mázsa vasat adóztak. A huták után negyedévenként fizettek ha működtek. 1550 augusztusában meg is érkeztek az eisenerzi szakértők Murányba és tapasztalataikról alapos jelentést készítettek. Véleményük szerint a környék lelőhelyei rengeteg hámort képesek vasérccel ellátni. Éppen ezért azt javasolták, hogy az uralkodó telepítsen ide stájerországi bányászokat, hámorkovácsokat, kohómunkásokat és ácsokat, illetve adjon részükre és a már működő hámorok részére újabb adókedvezményeket. Jelentésük legfigyelemreméltóbb része egy vaskamara felállítására vonatkozott, mely az erdélyi és a havasalföldi vaskeresletre alapozva állította, hogy a 32 hámor működése esetén heti 1280 mázsa vasat lehetne előállítani. Ha minden 100 pfenniget érő mázsa vasra 10 pfennig felárat tenne az uralkodó, akkor az heti 128 magyar forint bevételt jelentene. Feigel ennél merészebb volt és most azon véleményének adott hangot, hogyha lenne elegendő készpénz a vas felvásárlására, akkor már 40 mázsa vas után akár 10 forint haszna is lehetne az uralkodónak. Felvetette továbbá a csetneki hámorok bevonását a murányi vaskamarába, melyek segítségével az így már több mint negyven hámor évi sok ezer forint hasznot hozna. 25 Az eredeti forrásokat elővéve azonban még néhány érdekes részletet tudhatunk meg Heckenast Gusztáv könyvéhez képest. A bányavárosi biztosok miután néhány szakértővel, hámorossal és hutással? (Pleyern) kiruccantak Murányba ami után a murányi vashelyzetről és Bebek foglalásairól jelentettek. 26 A kapitányt és az udvarbírót meghallgatták, majd Feigellel és Hochenwarterel közösen kimentek a vasbányákhoz (Eisenbergwerk). A biztosok megerősítették ami Hochenwarter jelentéséből is kiderül: ha a bányákban végre békében dolgozhatnak, akkor az uralkodónak hatalmas jövedelmei származnának, nemcsak a murányi uradalom számára, hanem jelentős nyereség lenne a kamara haszna is. (A murányi uradalomról megjegyezték, hogy a továbbiakban a legszívesebben az uralkodó kezelésében látnák és ezt javasolják is). Feigel jelentéséből megtudták, hogy Bebek Muránytól elvette ezeket a bányákat, amelyből a vasércet bányásszák és néhány hámort és hutát Muránytól elragadt és Rákos várához csatolt. Figyelmeztették, hogy ezt a foglalást ők nem tartják indokoltnak és az uralkodótól való felhatalmazásuktól fogva, felszólítják, hogy ezt a jogtalan állapotot számolja fel az elfoglalt javakat, adja vissza. Mindeközben Augsburgból megérkezett az uralkodó válaszlevele Dominicsnak és Feigelnek, amiből kiderült, hogy Bebek Ferenc azzal fordult hozzá, hogy Feigel Péter azokat a bányákat, ame25 Uo.:91.p. 26 fol. 235. r-236. v. és fol. 265. r-v és 266. v. Utóirata különálló lapon: fol.264. r-v. Körmöcbánya, 1550. augusztus 31. lyek régtől fogva Rákos várhoz tartoztak — és amelyek a fenti időkben Basó Mátyás erőszakkal vett el —, Murányhoz csatolt. Bebek szerint ez egyébként jogos öröksége, így arra kérte az uralkodót, hogy jogát ismerje el. Az uralkodó jelezte, hogy mivel nem akart gyorsan Bebeknek válaszolni, ezért megparancsolja az udvarbírónak és a kapitánynak, hogy haladék nélkül jelentsenek, hogy a bányák Rákoshoz vagy Murányhoz tartoznak-e. Ezt a jelentést Feigel (mivel ő régebben van a várban mint Dominies), el is készítette és a biztosok jelen jelentésük mellé E jel alatt csatolták. 27 Feigel figyelembe véve mindent, ami az ügyhöz tartozik, Hochenwarter társaságában személyesen ismét vizsgálatot folytatott. Válaszában arra kérte az uralkodót, hogy ezek alapján a Murányhoz tartozó javakat ismét csatolja Murányhoz. 28 Egyúttal jelezte, hogy miután ő Hochenwarterrel a Vashegyet ismét felmérte, Bebek erőszakkal elűzte onnan az uralkodó alattvalóit, nagy kárt okozva testi épségükben és vagyonúkban. Sőt az alattvalókat fegyverrel megfenyegette és eltiltotta attól, hogy a Muránynak engedelmeskedjenek és Muránynak szállítsanak vasércet. Feigelnél járt a körmöci tanácsosok egy szolgája, aki az uralkodó a Bebeknek írt válaszlevelét hozta. Bebek ugyanis a bányák és Feigel ellen panaszkodott. Ebben a levélben az uralkodó jelentést kért Feigeltől. Jelezet azt is, hogy mindezidáig az uralkodó semmilyen utasítást nem adott arra nézve, hogy Feigel hogyan járjon el ebben az ügyben. Egyedül Niklas gráf zu Salm szóbeli felhatalmazása alapján, saját fejéből cselekedett. Ezért azt kéri, hogy az uralkodó határozza meg számára, hogy ebben az ügyben neki mit kell és mit lehet tennie. Feigel augusztus 22-én kapta meg az uralkodó Augsburgban július 11-én kelt levelét, amiből kiderült, hogy Bebek bevádolta Feigelt az uralkodónál. Eszerint elvette Bebebek a Rákoshoz tartozó vasbányáinak jövedelmeit. 29 Erre válaszul azt írja, hogy ez a vasbánya már több mint száz éve Murányhoz tartozott csakúgy, mint Rákos vára és minden ahoz tartozó jövedelem. Ezeket, — tehát a romos Rákos várát és a hozzá tartozó falvakat —, valamint Murányhoz tartozó falvakat is magához ragadta, amire az adott számára alapot, hogy Szapolyai Jánostól adományt kapott Rákosra, amit Ferdinánd is megerősített. Salm Feigelnek azt a javaslatot tette, hogy Bebek addig hagyja békén azokat a falvakat, ameddig az az uralkodótól erre nézve nem érkezik parancs, amely azonban mindezidáig még nem érkezett meg. Bebek ugyanakkor a Vashegyet is elfoglalta és használja minden bevételével együtt a mai napig, néhány a vár alatt található hámort kivételével. Ezeket néhány héttel korábban Feigel ismét a várhoz csatolta, de Bebek 27 fol. 244-45 28 fol. 261-263 29 Ung. Münz- und Bergwesen. Feigel sajátkezű levele Ferdinándhoz Murány, 1550. augusztus 23. fol. 261. r-263 v.
