Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

NAGY Zoltán: Nyugat-dunántúli kovácsok és lakatosok jeles céhtárgyai

megjelenik, de ott látható a Győr megyei kovácsok és kerékgyártók 1726-ban kiállított szabadalomle­velére ráütött kovács céhmester pecsétjén, a szé­kesfehérvári kovács céh zöld ólommázas, dom­borműves, 1753-ban formált nagy céhkorsóján és 1755-ben készült pecsétjén is. A strucc szimbólum ősi, középkori hiedelemre vetíthető vissza. E sze­rint a strucc a vasat is megemészti és olyan jó futó, mint a ló. Ezért adták a patkót a strucc csőrébe, így került összefüggésbe a vasművességgel és min­dennel, ami a vassal kapcsolatban van. A királyi szolgálónépek által lakott, történeti Vas Vármegye címerében a strucc alakja a középkori gyepvasérc bányászatával, feldolgozásával, tárolásával, végső soron kovácsolásával hozható összefüggésbe. 6. kép Ajaki kovácsműhely cégére. Vasi Múzeumfalu A mesterség szimbóluma, a patkó látható a vasi múzeumfalu jáki kovácsműhelyének 1840-ben készített díszes cégérén (6. kép), vagy az 1613-ban alakult szombathelyi kovács céh pecsétnyomóján, a dekoratív kartus pajzsban a patkófogó, patkoló kalapács, patametsző kíséretében (7. kép). 7. kép A szombathelyi kovács céh pecsétnyomója, 1613. Azt, hogy a patkolás a kovácsok legfontosabb tevékenysége volt, bizonyítja, hogy egyes céhpe­cséteken, így a németújvári kovács-bognár céh pecsétlenyomatán patkolószínbe [karámba] állított ló alakja is megjelenik (8. kép). 8. kép A németújvári kovács-bognár céh pecsétlenyo­mata, 1850 (Savaria Múzeum) 9. kép Lófejes cégér kovácsműhely falán. Körmend Körmenden Szántó László kovácsműhelyén agyagból megformázott lófejes cégér látható (9. kép). Kőszegen, a Várkör 69. szám alatti bélletes kapu fölött, az egykori Heidenreich lakatosműhely munkaműveletet ábrázoló, tollas kulcsban végző­dő 18. századi cégérét csodálhatjuk meg (10. kép). A kovácsokra számítottak a tűzi veszedelem elhá­rításánál is, erre példa Szombathely város tanácsá­nak 1794-ben kiadott rendelete, mely szerint „A Fecskendőkhöz rendelnek Lakatosok, Kovácsok,

Next

/
Thumbnails
Contents