Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

NAGY Zoltán: Nyugat-dunántúli kovácsok és lakatosok jeles céhtárgyai

10. kép Ez a mester sosem fárad el. Heidenreichen lakatos cégére, 19. század. Kőszeg A régiségben lakatgyártónak nevezett mesterség nagy szakmai tudást és felkészülést igényelt. A lakatosok alapvetően abban különböztek a kovácsoktól, hogy finomabb míveket: pénzszállító és értékőrző vasládákat a hozzá tartozó zárakkal, lakatokat, kulcsokat, kulcslyukpajzsokat, csizmapatkót, kengyelt, zablát és sarkantyút, kapudíszeket és a házak tetejét díszítő szélkakast, régebbi időben puskákat és pisztolyokat, sőt [torony] órákat is készítettek. A lakatosok 17. századi céhjelvényeikben még fegyverek is szerepelnek. A kardkészítőket - melyeknek önálló céhük is volt „csiszároknak" nevezték, a „puskamívességre" szakosodottak pedig a 18. században külön céhet alapítottak. A toronyórák reperálására lakatost rendelnek, mint ahogy az 1630-as években kelt körmendi tiszttartói jelentésekben gyakran előfordul. Sokirányú tevékenységük céhpecsétjükön is tükröződik. Az 1662-ben alakult szombathelyi lakatos céh pecsétnyomóján a keresztbe tett kulcs és a háromszög alakú lakaton kívül egy pisztolypár is látható. Talán nem véletlen, hogy a kőszegi lakato11. kép A pinkafői lakatos céh pecsétnyomója, 18. század (Soproni Múzeum) A lakatoscégér a mesterség legjellemzőbb termékét ábrázolja. A kőszegi Wernitz János és Károly mesterek által az 1800-as évek körül készített cégéren a mesterség jelképét, a kulcsot rendhagyó módon nem a megszokott heraldikai címerállat, az oroszlán - mint a pinkafői céh pecsétnyomóján (11. kép) -, hanem griffmadár tartja „kezeiben" (12. kép). Ez a fantázialény „a leghatalmasabb [erejű] földi állat, az oroszlán, és a leghatalmasabb égi állat, a sas keveréke, így a földi hatalom és az égi energia, az erő és bölcsesség, az emberi és isteni természet egyesülését szimbolizálja." 12. kép Wenitz János lakatos cégére, 1800 ^yárosi Múzeum, Kőszeg) Pintérek, Bognárok, és Tislérek, kiket is sürgetni, és dirigálni fog Holczer János Kovács." sok az 1673-ban remekbe készült pisztoly agyán a város pecsétjét ábrázolták.