Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SPÓNER Péter: Lakatos céhek Északkelet-Magyarországon
lítási dátuma 1659. 23 A kovács mesterséghez hasonlóan a zempléni uradalmakban is gyakran alkalmaztak a lakatos munkák elvégzésére konvenciós mestereket. I. Rákóczi György sárospataki uradalmának 1631. évi összeírásában két konvenciós lakatost tűntettek fel, Lakatos Andrást és Lakatos Mihályt. 2 * 1652-től szintén konvenciós lakatosokat alkalmaztak Tokaj várának lakatos műhelyében. 25 A sárospataki és tokaji korai céhalapítások után több mint száz évig Zemplénben nem került sor újabb céhszervezet létrehozására. További két céh a 18. század első évtizedeiben jött létre a megyében. 1718-ban Homonnán alakult önálló lakatos céh, majd egy évtizeddel később Sátoraljaújhelyen. Az 1727-ben alapított újhelyi céhben a lakatosok a kocsigyártókkal, üvegesekkel és az asztalosokkal társultak. E társulás is mutatja, hogy az 1700-as években a fegyverkészítés egyre inkább háttérbe szorult, bár minden bizonnyal továbbra is foglalkozhattak a lakatosok fegyverek javításával, de fő tevékenységi körük már inkább a mindennapi élet használati tárgyainak előállítása lehetett. A közös céhbe tömörülő mesterségek is azt mutatják, hogy a lakatosok a különböző zárak készítése mellett elsősorban az asztalos termékek, bútorok és a kerekes járművek vas alkatrészeinek előállításaival foglalkozhattak. Ezt támasztják alá a 17. századból fennmaradt árszabások is. Ezekben a lakatos munkák között a zárak, lakatok, pisztoly- és puskaalkatrészek mellett feltűntették a különböző zabiák, sarkantyúk, számos kézi szerszám, mint a balták és a csákányok árait és a lakatos mesterek foglalkoztak csizmapatkolással is 26 Zemplén vármegyében a lakatos mesterséget űző iparosok száma a következő évszázadban sem emelkedett jelentős mértékben, a megye kézművesiparáról 1829-ben készült összeírás szerint Zemplénben összesen 53 lakatosmester dolgozott, akik 17 segédet és 7 inast foglalkoztattak. 27 Közülük is mindössze az iparűzők fele dolgozott céhes keretek között. A legnépesebb céh Sárospatakon működött, ahol 10 mester űzte a szakmát, Tokajban csak nyolc iparos volt a vegyes céhben, Homonnán is csak öten voltak, míg újhelyen mindössze két lakatos dolgozott a vegyes céhben. 28 Különösen alacsony volt a lakatosipar által foglalkoztatott segédek és inasok száma, ami arra enged következtetni, hogy a kézművesipari tevékenység kevés ember számára nyújtott biztos megélhetést. Borsod vármegye lakatos és fegyverkészítő iparárnak kialakulására és fejlődésére hasonló tendenciák jellemzőek, mint Zemplénre. Miskolc 15. századi kézművesipara már jelentős rétegződést mutat. A falusi kézművesség jellemző foglalkozásai mellett a nevek arra utalnak, hogy a diósgyőri 23 Román )., 1965., 76. 24 AMfcazL.,1954., 211. 25 Veres L., 1995., 131. 26 Fehér}.,2001., 239. 27 Veres L., 1999., 589. 28 Veres L, 1999., 592-593. udvari igények kielégítésére már számos elit szakma is megjelent a városban. Miskolc tisztségviselői között is felbukkannak lakatos mesterségre utaló nevek. 1472-ben Lakatos Antal keresi fel a miskolciak megbízásából Budán Mátyást. 29 1501ben az egri püspök számára vettek egy keréklakatos puskát, melyért 4 forintot fizettek. A puskához a golyóöntő formát is Miskolcon vásárolták, amely megerősíti, hogy a fegyvert minden bizonnyal Miskolcon készítették. 30 Az 1549. évi dézsmaadó összeírásban két lakatost, név szerint Stephanas Lakatost és Joannis Lakatost és egy pajzsgyártót írtak össze. 31 A lakatosok már ekkor is a város tehetősebb polgárai közé tartozhattak, erre utal Miskolc 1578. évi tanácsülésének jegyzőkönyvében található bejegyzés, mely szerint Lakatgyártó Imre vallott szőlő örökséget az Csermelykén Erszénygyártó Tamásnak, melyet adott neki 17 forintért...kinek szomszédságában északról Lakatgyártó János szőlője van. 32 A 17. században a lakatosok száma jelentősen emelkedett Miskolcon, amely a század végén lehetővé tette a céhalapítást. 1675-ben a kassai lakatoscéh kiváltságait szerezték meg a kassai tanácstól. A mesterré váláshoz a jelöltnek három remeket kellett elkészítenie, de ha céhbeli mesterember lányát vette feleségül, akkor csak két remeket követeltek meg. A város legismertebb lakatosfamíliája a nemesi rangú, a városi elithez tartozó Hesel-Lakatos család volt. 33 A 17. század második feléből származó árszabások tanúsága szerint a lakatosok ekkor még elsősorban fegyverművesek, a felsorolt termékek döntően a puska- és pisztolygyártással kapcsolatos alkatrészek és kész fegyverek voltak. A fegyverek készítése mellett a lakatosok bevételeinek jelentős része a sarkantyúk csizmára szereléséből, illetve csizmapatkolásból származott. Az 1600-as évek végén kiadott limitációban csak a csizma patkolását és sarkantyú felszerelésének árát határozták meg, attól függően, hogy a gazda vagy a mester adja a patkót és a sarkantyút, a fegyverek és a lakatok árairól pedig azt írták, hogy a pléh fegyver és a lakatok közül való munkák mivel különb, különb bért érdemlenek, különb, különb való voltukra nézve, azért ha nem alkudna meg az csináltató az mesterrel, vitessek a bíró eleibe a dolog és ott igazíttasék el. u A lakatosok termékeit a városi számadáskönyvekben is megtaláljuk. Az 1678. évi számadáskönyvben található bejegyzések szerint a város többek között egy puskát, egy csizma sarkantyúzását és patkolását és egy pisztoly agyának javítását rendelte meg és fizette ki a helyi mestereknek. 35 A miskolci lakatosok az egri és a diósgyőri várban is dolgoztak, ahol fegyverek készítése mellett ők foglalkoztak a várak ágyúinak javításával és karban29 Gyulai t., 1996., 307. so Kalmár /., 1963., 65. 31 HOM HTD 69.5.71. 32 Gondos /., 1997., 10. 33 Gyulai t., 1998., 309. 34 M. IV. A. 501/b . Mat. XVI. Fs. I. Fr. 76. 35 Nyíri D., 1926., 59-61.
