Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
MAGYAR Kálmán: A somogyi középkori vasművesség (kovácsművesség) emlékei 1
A Segesden és környékén előkerült „agyag-golyókat" tartalmazó (kovács?) műhelyek 2007. februárjában Segesd-Várhegytől, illetőleg Váraljától (Várostól), vagyis a mezővárosi kovácsműhelyünk lelőhelyétől E Ny-ra párszáz méterre a Bajzik Annamária, Költő László és Molnár István irányításával- folytatott ásatáson került elő az agyaggolyókat is tartalmazó (kovács?)műhely. A Segesd-Trigofix Kft. telephelyét ellátó gázvezeték nyomvonalán, a vezetékszakasz végén(a 3000 m szelvénytől Ny-ra, a vezeték és a 68. számú közút keresztezésétől K-re kb. 50 méterre) került elő ez az intenzív, viszonylag nagyobb kiterjedésű középkori lelőhely. A feltárást vezető Költő László leírása szerint (Költő 2007,Jelentés...):a Segesd-Rétföld dűlőben a vezeték építése során 114 méter hosszúságú és 3 méter szélességű, K-Ny-i irányú szelvényt nyitottunk, melynek tengelyét a gázvezeték nyomvonala alkotta. Összesen 29 objektumot találtunk két csoportban. Közöttük egy 17 méter szélességű, szürkésiszapos feltöltödésű, objektum nélküli sáv húzódott, amelyben bemosódott szórványos leletek (főként állatcsontok) kerültek elő. Az objektumok többnyire egymásba vágott, szabálytalan alakú agyagnyerő gödröknek bizonyultak, melyek betöltődése folyamatosan, de nagyjából egy időszakban következhetett be. A leletanyag jelentős mennyiségű, jó minőségű, többségében 15-16. századi kerámia töredék, agyaggolyók, több vassalak, néhány vaskés, kovácsolt vasszeg, állatcsontok (ló, szarvasmarha, disznó és juh,vagy kecske)és egy üveg ablakszem töredéke volt. Az ásató régész szerint a többszöri bolygatás egyike II. József idejében történt, amelyet az 17811790 közötti réz egykrajcáros bizonyít. 2007. február 2-án a kaposvári múzeumban az M7-es autópálya régészeti kutatásának eredményeiről tartott konferencián figyelt fel Kvassay Judit a millenniumi kiállításon kiállított két agyaggolyóra (8-9. kép). A több éve a hasonló agyaggolyók meghatározásával foglalkozó régész (Kvassay 2003, 143153, Kvassay 2005, 249-250., Kvassay 2005/a, 321346.) kérdésére kiderült, hogy ezek Somogyszobról kerültek elő pontosan egy évtizede. 2007 nyarán a Szent Imre utca 29-es számú házának átépítése során találták ezeket a kerámia- és az agyaggolyó leleteket. A tárgyakat- különösebb „kommentálás" nélkül - Kapitány Orsolya néprajzos és Gőzsy Gáborné fotós hozta be a Rippl-Rónai Múzeumba. Majd azokat Aradi Csilla régész vette nyilvántartásba.(Ld. Aradi Csilla, RRM Ltsz. 97. 34. l-22.)Tekintettel arra is, hogy a somogyszobi 13-15. századi leletek lelőhelykörülményei napjainkig ismeretlenek maradtak 2007. március 13-án kiszálltam a leletek beszolgál tatójához, Horváth Valériához(Somogyszob, Szent Imre utca 29.).(Magyar 2007, Feljegyzés...) A leleteket megtaláló erdőmérnök mindenre emlékezett és megmutatta az építkezés fotódokumentációját. Kiderült, hogy a 19. század első felében épült ún. Kiss Illés-féle módos parasztház utcára néző tisztaszobájának renoválása során találtak rájuk. A K-i, az utcára néző 7,5 méter hosszú és 53 cm széles téglafal alapjának 1997-ben történt cseréje során. Ekkor a falalap bontása közben, közeptájon - 60cm-es mélységben egy még régebbi -téglából épített- falsarkot találtak. A hat-hét darab másfajta (ebből kettő SZE monogramos) téglából álló falsarkon belül eredeti (in situ!) állapotában került elő egy összetörött cserépedény benne nyolc agyaggolyó és körülötte tüzelésnyomok, faszenek voltak (8-9. kép). 8-9. kép A somogy szobi nyolc darabból álló „agyaggolyó-lelet" két ép darabja (Fotó: Gőzsy Gáborné) A 97.34.1. ltsz-on szereplő, 13-14, századinak meghatározott fazék Aradi Csilla szerint (Aradi 1997, RRM Leltárkönyv) 29 cm magas, 21 cm széles és 0,5 cm vastag volt. A leírás szerint: magas, öblössárga és barna színű, homokkal soványított, vállnál ferde hullámvonallal, hasán végig csigavonaldísszel (1,5-3 cm távolságban) sűrűn bekarcolt díszítéssel rendelkezett. Reastaurálható, vagyis a bekerült 45 darabja összeilleszthető állapotban maradt meg. Aradi Csilla a 4 ép és a 4 törött agyaggolyóról (RRM. Ltsz. 97. 34. 22.) a következőket írta: A 4 cm átmérőjű, lesimított felületű, egyik oldalakon csapott agyaggolyók talán kemence aljának simítására vagy víz forralására használták őket (forró állapotban). Horváth Valériának - a leletkörülményekkel kapcsolatos elmondása- ez utóbbi véleményt, vagyis a tűzen lévő fazékban való agyaggolyó-felhasználást látszik igazolni. A fazékban lévő agyaggolyók esetlegesen (kovács) műhelyben történő használatára ebből a leletkörülményből sem tudunk következtetni. Az kétségtelen, hogy a somogyszobi ún.agyagolyólelőhelyünk is egy domboldalon lévő, kiterjedtebb 13-14. századi település részén, annak talán ÉK-i szélén került elő. (Magyar 2007, Feljegyzés...)
