Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MAGYAR LÁSZLÓ A körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatívái

oly módon, hogy látványkertészet formájában folyamatosan nagy látogatólétszámot fogadhasson. A kertészet profittermelő tevékenységét kiegészíti a kastélykertek fenntartása, üzemeltetése, a virágkertészethez a megfelelő feltételek biztosítása. A Narancsházakban kialakított pálmaház és melegházi attrakciók parkoló kapacitását szükségszerűen, a kertészlak melletti ingatlanon kell kialakítani. Az autós és gyalogosforgalom biztosítása céljából a 8-as műút melletti jelenlegi partoldalt, szintkülönbséget és a leálló, kihajtó sávokat szabályozni kell. Kastélykápolna, Szent Erzsébet Plébániatemplom A hitélet központja napjainkban ma éppúgy a Szent Erzsébet Plébániatemplomban van Körmenden, mint ahogyan korábban a Batthyányak idejében volt. A kastélykápolna a nemesi család hétköznapi lelki gyakorlatainak helyszíne volt, s itt ravatalozták fel 1931-ben Batthyány Boldog Lászlót, mielőtt Németújvárra vitték a családi kriptába. A kastély közelmúltbéli méltatlan használata egyaránt sújtotta az épületegyüttesben a világi és vallási tevékenységek helyszíneit, gyakorlatilag elpusztult minden, kivéve az épületszerkezeteket. A pusztítás éveiben a vallási tevékenység visszaszorult az. Árpád-kori plébániatemplom falai közé, így jelentősége ma erősebb, mint valaha volt. Tanulmányunk előző fejezeteiben részletesen szóltunk a városfejlesztési vezérelvek sürgős felülvizsgálatának fontosságáról. A javasolt revízió, az övezeti besorolások felülvizsgálata és a szabályozások újragondolása érinti a plébániatemplom közvetlen környezetét is. Javaslatunk szerint az egyházi tulajdonban álló műemléki iskolaépület hasznosítása akkor biztosítható, ha a telekhatáros ingatlanok szabályozása lehetővé teszi az épület történelmi környezetének illeszkedő fejlesztését, hasznosítását. A plébániatemplom történelmi szerepváltását súlyának, hírének ugrásszerű megnövekedését tovább erősítette 2003-ban a boldoggá avatás szertartása. Ahhoz, hogy a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László életútjához kapcsolódó tárgyi és szellemi örökséget a templom falain kívül is be lehessen mutatni, tökéletes helyszínnek ítéljük a templom környezetét. A Batthyány kastély parkjának hasznosítási javaslatai A védett kastélypark hasznosítására egymástól függetlenül készült két különböző javaslat. A Pagony Kft. által képviselt helyreállítási gondolat lényege: „A Várkert különleges értéke, hogy a parkkarakter és az ártéri ligeterdő szukcessziós folyamatait mutató jellegzetességek egyszerre, egymás mellett találhatók meg. Az őspark, ártéri ligeterdő megtartása, illetve továbbfejlesztése a park egyediségét növeli, egyúttal turisztikai, ökológiai szempontból nagy vonzerővel bír..." Az ÁMRK Kft. helyreállítási elve: „... helyre kell állítani a kastélyépület és történeti parkjának szerves egységét, az épületegyüttes közvetlen környezetét geometrikus, nagyvonalú, igényes «barokkos» kerttel lehet kialakítani, a parkban a láttványtengelyeket vissza kell állítani, ugyanakkora tájképi kert romantikus vonalvezetése fenntartható, a terület vízháztartásának biztosítása külön szakfeladat. Fontos a patakmeder és tó látványosságának visszaállítása, akár modern hangvételű vízimalom is kerídhet a partjára..." A két kert- és tájtervező munkacsoport „arspoeticája" több ponton megegyezik; a vízellátás megoldásának sürgőssége, az épületekhez kapcsolódó kertek „történetisége'' a rekonstrukció alapja, a park tájképi kert karakterének megőrzése a látványtengelyek helyreállítása mellett, a „vizes és turisztikai attrakciók" fontossága, növényállomány felülvizsgálata és tervszerű parkrekonstrukció. A megismert műemlékvédelmi elvárások, a táj- és természetvédelmi előírások, a Rába menti ökológiai és vízügyi, vízvédelmi, illetve városfejlesztési, szabályozási komplex elvárás rendszer véleményünk szerint nem állít fel olyan prioritásrendet, melynek alapján a kert- vagy parkrekonstrukció tervezésénél az egyik elvárás vagy védelmi szempontrendszer a többiek elé helyezhető - egy kivétellel, ez a vízellátás kérdésköre mint elsődleges prioritás. Kastélypark vízellátás javaslata és „vízi attrakciók" A kastélypark azonnali vízellátásának megoldása a kialakult állapotok miatt ökológiai szükségszerűség. Az Őrségi Nemzeti Park vezetőivel folytatott konzultációk során bebizonyosodott, hogy a park zöldállományának a közelmúltban tapasztalt progresszív állagromlása elsősorban a talajvízháztartás egyensúlyvesztése miatt következett be. A Rába folyásfenék szintjének az elmúlt évszázad alatti lényeges csökkenése a folyó vízszint ingadozásaival közvetlen összefüggésben a közlekedőedények törvénye szerint alakítja a park talajvízháztartását. Másodsorban a faállomány és a zöldállomány megsínylette a világháború közvetlen pusztítását, illetve az 50-es évek vadgazdálkodását. A rendszeres gondozás, karbantartás és fejlesztés hiánya a tervszerű erdőgazdálkodás és parkfenntartás felszínessége hatványozottan okozta a park romlását. A fa- és zöldállomány a Rába árterületére jellemző egyedekből áll, főként a tölgy, kőris, kocsányos tölgy, gyertyános állomány a jellemző, melyek vízigényesek. Ahhoz, hogy a park közép és hosszú távú rekonstrukcióját és tervszerű, az Őrségi Nemzeti Parkkal, és az Örökségvédelemmel egyeztetett fejlesztési programját biztos alapokra helyezzük, elsődleges ökológiai szükségszerűség a talajvízháztartás szabályozható racionális és fenntartható biztosítása. A zöldállomány rekonstrukciója, karbantartási és fejlesztési tervei csak akkor helytállóak, ha van víz. A park részletes geodéziai felmérése alapján vízellátását mesterséges patakmederrel, a tó vízellátását pedig egy elosztómű segítségével közvetlen betáplálással tervezzük. A park vízellátásának koncepcionális tervezését az erdei patak, látványtó és a vízimalom létesítését összefoglalóan „vízi attrakciók" megvalósíthatóságát a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakértőivel közösen dolgoztuk ki. A geodéziai és az érintett ingatlanok tulajdoni viszonyai alapján részletes műszaki-gazdasági tervezés és vizsgálat elvégzése után lehet a döntést meghozni a javasolt vízellátási illetően, mely a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján megoldható gravitációs úton.