Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MAGYAR LÁSZLÓ A körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatívái

A parkban több ún. profit termelő egységet javasolt elhelyezni ahhoz, hogy a fenntartás, üzemeltetés államra háruló költségeit csökkentsük. Kiemelt szerepe lehet a „vízi attrakciók" főszereplőjének, egy, a tó visszafolyó ágán, a Rába parti zsilip és a tó között elhelyezett vízimalomnak. A kastélypark látogatónak, illetve a szezonális vízi túrázóknak megépített vízimalom több funkciót is betölt. Kihasználja a tó vízszint és a visszafolyó mederfenék közötti magasságkülönbséget, malomkereket működtet, mely egy fűrészmalom hangulatát varázsolja vissza a látogatóknak. Továbbá romantikus környezetben a többszintes malomépület állandó kiállítása a Rába menti vízimalmokat és vízi életet mutathatná be. Ugyanakkor a létesítmény a működő malom mellett vendéglátásra is alkalmas lehet, étterem, söröző, teraszok a Rába és a park felé, valamint vendégszobák állnak majd a vízi túrázók rendelkezésére. Gazdaságossági számítások összegző értékelése A részletes számításokat három különböző hasznosítási változatra készítettük el. Az első, „A"változat, az örökségvédelmi előírásokhoz legközelebb álló beépítés. Gyakorlatilag az építész a belső tereket a barokk korban feltételezett térkiosztás szerint hasznosítja. A második, ,,B" változat, az ún. profit termelő változat, melynek az a célja, hogy a műemlékvédelmi előírások betartásával, a profittermelő kapacitásokat és reális üzemeltetési feltételeit modellezze. Végül, a ,,C" változat a város és a kastélyegyüttes elválaszthatatlan összefüggéseit dokumentálja, bizonyítva a városrészre érvényes településszerkezeti terv és készülő szabályozási terv felülvizsgálatának szükségességét. Ugyanakkor az építész az örökségvédelmi előírások betartásával egy nagyléptékű, a város nagyobb területére kiterjedő, sokrétű, többütemű fejlesztési programot tervezett. A megtérülési számításokat az egyes projekt elemekre vonatkozóan önállóan is elvégeztük mindegyik esetben 15 éves időtávlatban. E számítások némileg torzítottak abból a szempontból, hogy nem tartalmazzák a kutatási-feltárási és régészeti költségeket, valamint a fel nem osztott béreket, ill. az általános igazgatási költségeket, mivel e tételek csak a projekt egészére értelmezhetők. Valamennyi esetben a bekerülési költség tartalmazza a közművesítés költségét is, noha e költségtétel viselése jelen projekt esetében nem feltétlenül a magánbefektető feladata. A közművesítés költségét véleményünk szerint az ingatlan tulajdonosának vagy kezelőjének kell magára vállalnia. Ebben az esetben a magánbefektető számára a megtérülési időszak - ha kis mértékben is de lerövidül. A régészeti kutatási munkálatok költségét szintén nem a magánbefektető viseli. Ez az ingatlan tulajdonosának, illetve kezelőjének a feladata. A kutatás-feltárás tervezett összköltségének, valamint a közművesítés költségeinek magánbefektetőtől való átvállalása jelentős mértékben kedvezően módosítja a nettó jelenértékeket. Jelen pillanatban azonban a költségátvállalás hatásával nem számoltunk. Ez az egyes változatok nettó jelenértékeire hangsúlyosan a „5" változat esetében van hatással, mivel ebben az esetben van reális esély a negatív nettó jelenérték sávból történő kikerülésre. Amennyiben döntés születik fenti költségek, illetve a beruházási költségek költségvetési vagy EU forrásból történő átvállalásáról, akkor új számítások szükségesek az egyes változatok magánbefektető szempontjából történő megtérülésének modellezésére. Az új szállodaépület önmagában jelentős profitot termel, és csupán egy változat, a „C"esetében negatív a nettó jelenérték, és ott is csak kis mértékben, ami a bekerülési költség kismértékű csökkentésével már kezelhetővé válik. A kastély csak a leginkább profitorientált „B" változat esetében mutat olyan nagyságrendű nettó jelenértéket, mely a magánbefektető szempontjából tárgyalási alapként szolgálhat. Az „A"és „C" változatok mintegy 3,5-6,8 Mrd Ft-os bekerülési értékét a non profit illetve csak kismértékben profitorientált üzemeltetési mód nem képes kitermelni. A beruházási költségek állam általi részbeni átvállalása azért indokolt, mivel az épületben nem elhanyagolható azon területek összessége, melyek múzeumi, illetve önkormányzati feladatok, szolgáltatások kielégítésére szolgálnak, ezért e területrészek esetében az üzemeltetők részbeni költségviselése indokolt. A költségátvállalás esetében a megtérülés és a nettó jelenérték jelentős mértékben változhat pozitív irányba is, ami a magánbefektető megtalálása szempontjából lényeges előnyt jelenthet. Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a kastély és az új szálloda egymás nélkül nem életképes. A konferenciák igénylik a közvetlen szálláskapacitást, a szállás viszont önmagában nem jelent vonzerőt a térségben. Ezért e két elem együttes vizsgálatát is elvégeztük. Bár az így számított nettó jelenértékek valamelyest kedvezőbb képet mutatnak, ebben az esetben is csak a „B" változat tűnik a finanszírozhatóság szempontjából életképesnek. E változat pesszimista verziója szerint is a beruházási költségek részbeni állami átvállalásával a megtérülés 15 éven belülre hozható. Gazdasági-jogi és szervezeti összefoglaló javaslat A kastély és parkja jelenleg állami tulajdonban van, kezelését több állami szervezet, illetve a színház esetében a város látja el. A többszörös védelmet és felügyeletet „élvező" történelmi épületegyüttes és park állapota a sok gazda ellenére intenzíven romlik. A Batthyány kastélyegyüttes és park konferencia, rendezvényközpont és szálloda hasznosítási javaslata 10-15 Mrd Ft nagyságrendű beruházást modellez több párhuzamos alprogram több piaci szereplő részvételével. Körmend városa meghatározó szerepet kíván betölteni a stratégiai fontosságú kastélyegyüttes hasznosításában. Az optimális esetben 5- 7 év alatt 2006-2012 között tervezett intenzív és nagy volumenű értékmegőrző, kulturális turisztikai beruházás elindításához célszerű, ha az önkormányzat az államtól tulajdonjogot, esetleg kezelői jogot megszerzi és egyszemélyes beruházó- üzemeltető gazdasági társaságot hoz létre. Optimálisnak azt tartjuk, ha Körmend Város Önkormányzata 2006. első félévben megszerzi a javasolt két tulajdonosi - kezelői - modell valamelyikének korlátozás nélküli jogait. A tulajdonosi jogosítványok kérelmezéséhez, illetve annak megszerzése