Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MAGYAR LÁSZLÓ A körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatívái

MAGYAR LASZLO A KÖRMENDI BATTHYÁNY VÁRKASTÉLY ÉS VÁRKERT HASZNOSÍTÁSI ALTERNATÍVÁI Ez a kivonatos ismertető az azonos című - Phare CBC finanszírozásban, Körmend Önkormányzata megrendelésére a MaHill Mérnökiroda által készített megvalósíthatósági tanulmányból készült. A tanulmányt részletesen bemutató egész napos konferenciát Körmenden 2005. július 6-án rendezték, melynek során örökségvédelmi és építészeti fejezeteinek önálló bemutatására is sor került, majd széleskörű, részletes piaci vizsgálatok és négy építészeti modell, illetve két kertrekonstrukciós program eredményeinek összegzésével tette meg hasznosítási javaslatait. A műszaki, örökségvédelmi, természetvédelmi rekonstrukciós és hasznosítási javaslatokat gazdaságossági számítások és jogi - szervezeti elemzések támasztják alá. A Batthyány-Strattmann várkastély és park javasolt hasznosítási programjának alapelvei: - a történelmi épületegyüttes vegyes hasznosítása, a főépületben múzeumi funkciók elhelyezése és a „történelmi terek." nagyközönség részére történő megnyitása költségvetési finanszírozásban - 50 szobás kastélyszálloda kialakítása befektetői tőkebevonással a főépületben - a Batthyány család részére folyamatos jelenlétük, az üzemeltetés során tervezett együttműködésük biztosítása céljából hercegi lakosztály és szalon kialakítása - a konferencia és rendezvényturizmus elvárásainak megfelelő új építésű 200 szobás konferencia szálloda építése befektetői tőkével - a kastélypark rekonstrukciója és létesítményei: a Narancsház és a „vízi attrakciók" beruházása költségvetési források és befektetői finanszírozás egyidejűségével - a kastélyegyüttes és Körmend óvárosa közötti szerves kapcsolat létrehozása az óváros rehabilitációs programjának kidolgozása és ütemezett megvalósítása - az óvárosi rehabilitáció a kastélyegyüttes és parkhasznosítás, a Rába-part menti városrész együttes fejlesztése állami-önkormányzati, pályázati és befektetői pénzforrások segítségével. A tanulmány elkészítését - 2005 júliusát - követő események bíztatást adnak a tervezett program megvalósításához.

1 Szálloda és konferencia turizmus vizsgálata a kastélyhasznosításhoz kapcsolódóan A 40 kulcsegység feletti kapacitással működő magyarországi kastélyszállók működésével kapcsolatban piackutatást végeztünk. Az országos áttekintés eredményeként kiderült, hogy a kastélyszállodák döntő többsége kis szoba-kulcsegység kapacitással rendelkezik.

2 Az elvégzett vizsgálatok alapján az a véleményünk, hogy Körmenden a nyugat-dunántúli régió „hiánycikkét", a 200 fő feletti professzionális konferenciaszállodát és rendezvényközpontot javasolt létrehozni. A kastélyegyüttes 450 fő befogadóképességű plenáris üléstermekkel „rendelkezik" legalább két helyszínen: a lovarda-színház épületében és a levéltár I. vagy II. emeleti szintjén is. Ha a 450 fős színháztermi rekonstrukcióra építjük a konferenciakapacitást, úgy szinte korlátlan mennyiségben rendelkezünk az előírt szekciótermekkel és kiállítási, illetve reprezentációs terekkel. A konferencia létszám szállodai kapacitása a kastélyegyüttes területén: a konferenciák helyszínén kialakítható a megfelelő vizsgálatok után. Meghatározó arculatformáló szerepe van a főépületben kialakított luxusminőségű kastélyszállodának, vagyis valódi, egyedi turisztikai terméknek számít: a kastélyszálló és a konferenciaközpont ötvözete. Körmend városképe és a turizmus A város látogatói sétáik során közvetlen kapcsolatba kerülnek az utca épületeivel, életképeivel, a város egészéről szereznek benyomást, amelyet jellemzően ural a kastély, a kastélypark és a Rába-part, valamint e kettő között található óvárosi épületek. A város általános rendezettsége, a jellegzetes utcaképek, az utcák vonalvezetése, a homlokzatok hangulata, a jellegzetes kisvárosi tömegarányok, a környezettel harmonizáló telekbeépítések nem csak a turizmus érdeke. A piactéren, mai Fő téren néhány új, modern épület beépítésével a korabeli, középkori, illetve barokk városképi hangulatot negatív módon változtatták meg. Fennáll annak a veszélye, hogy az új beépítésekkel az óváros elveszíti egyediségét,

3 így a történelmi hangulat szomszédságában kialakított új városrész, bárhol lehet a világban, a külföldről érkezőnek sem tűnik fel, legfeljebb a hozzáértőnek az idegenszerűséggel. A Bajcsy-Zsilinszky utca menti beépítések lehet, hogy funkcionálisan vagy egyéb vélt, pl. gazdasági szempontok alapján szükségesek, de a karakteres, csakis és kizárólag a körmendi óvároshoz méltó hangulatot csorbítják, a város értékét csökkentik. A hangulatot befolyásoló tisztaság, a biztonság érzete, a finom részletek: járdaburkolatok, önálló karakterű terek, köztéri szobrok, kutak, a tervezett funkciók

1 sem elsődlegesen a turizmust szolgálják, hanem a várost, mint életteret javítják. Azt, hogy a város nem jól sáfárkodik a rendelkezésére álló különleges értékű épített környezettel, mi sem bizonyítja jobban, mint a közelmúltban elkészített óvárosi rehabilitációs program. E tanulmány elkészültével a város már gazdagabb lett, de az eszmei értékből csak akkor lesz kézzelfogható „várostermék" vagy „turisztikai termék", ha a szellemi terméket a városfejlesztés során következetesen érvényesítjük. A város értékét nem az óvároson kívül, vagy a területén megépített új, korszerű, de jellegtelen épületek gazdagítják. A városi és regionális turizmus szemszögéből vizsgálva a közelmúltban épített városrészek értéktelenek. Körmend vendégei számára a legnagyobb vonzerőt a Batthyány kastély épületegyüttese, az óváros hangulata, e kettő kapcsolata és a kastélypark, mint a két városi beépített terület kiegészítő zöldterületi attrakciója a Rába-parttal együtt komplexen jelenti. A Rába-parti attrakciók teljes mértékben hiányoznak. Jelenleg a folyó töltése mellet-